Csontos István: Ki-ki a' maga szerencséjének kovácsa : Rövid erkölcsi értekezés (Kassa, 1830) - 02.416

32

Azoinban ha dolgaikat vészteség nélkül pontosan akarják vinni, nem elég csupán megbízott embereikre támaszkodniok, hanem magoknak-is szakadatlan felvigyá- zással, járással, keléssel kell napjaikat től- teniek ; úgy hogy utoljára még az utazás gyönyörűségét is elvesztvén életök csak nem unalom és büntetés.

Mind ezek mellett pedig a" nagy birtokosok, kivált a' kik tulajdon foglalatos- ságjokat mások által hajtatják végre; bőv jövedelmeiknél fogva elegendő módjok lévén a’henye életben, még annyira - is el- puhúlnak és léhásodnak : mint Yátzia Szerviliusz, Domitziánusz és több számtalanok, hogy minden lelki és testi foglalatosság nélkül csak here módjára töltik-el az emberiségnek egyedül terhére folytatott haszontalan éltőket, úgy hogy leikőkben, szívőkben értelem és jó erkölcs nélkül egészen üresen maradnak. Mert csak azt teszik - fel magokban, hogy minek gyötörnék elméjeket a' jóknak és szépeknek tanúlásival, holott jó jutalomért minden' emberi szükséges tulajdonságok' hijjános- ságit mások által kipótoltathatják. Az bizonyos hogy azt meg is tehetik, de ak-