Csontos István: Ki-ki a' maga szerencséjének kovácsa : Rövid erkölcsi értekezés (Kassa, 1830) - 02.416

26

dig üresen hagyja : sokkal inkáb kárt , mint hasznot okoz; mivel magában a' pénz' bővsége az embereket nem emberekké , hanem csak pénzesekké teszi. Ugyan azért mindennek azt javaslom , hogy a* ki ez életben boldogulni és boldogítni is akar : elébb értelmet és jó erkölcsöt igyekezzen szerezni , 's akkor mindazokkal bírhat , mellyek csak a' természet szükségeinek ki elégítésire megkívántainak. Különben is az embereket minden bővség rendkívül valókká, minden rendkívül való cselekedetek pedig szerencsétlenekké szokta tenni. Mind a' mellett azonban épen nem ügy kell a' dolgot venni, mintha már a' pénzel bőven bírók épen nem is lehetnének boldogok. Lehetnek és vágynak is : de egyedül azok ám, kik indulataikban nemes lélektől vezéreltetvén éltök' folytatásában mindég nemes czélra törekednek , 's pénzeiket bálvány gyanánt nem imádván ön boldogí- tássok mellett másokat is boldogítni kívánnak. Mert a' kik csak úgy gondolkoznak, mintha e'földön egyedül magok és mindég élnének, 's földhöz ragadt fösvénységüknél fogva a' természet szükségeinek kielégítésire megkivántató kiadásokat még