Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

186

gát. Szent Pálnak ollyan mondása ez, mint mikor Kristas mondgya, hogy ágy kellett annak lenni, hogy ő a’ bűnösök kezébe adasson (Mát. XXVI, 54. Luk. XXIV, 7. Ap. Tsel. 11,23.): még is az áruló Judásrol azt vallotta, hogy

jaj annak az embernek, a' ki által az ember fia elárulta- tik ; jobb lett volna neki, ha nem született volna az az ember (Mát. XXVI, 24.).

Szent Pál szerint (Efes. IV, 13.): Egy az Úr, egy a’ hit, egy a’ keresztség — mig mindnyáján eljussunk a’ hitnek, az Isten fia (ismeretének egygyességére, hogy tö- kélletes férjfiak legyünk. — F. Itt sem mondgya szent Pál, hogy minden keresztény vallás az egy igaz hithez tartozik, avagy hogy az egy hit minden vallást foglal magában, inig egyszer mindnyájan egyetértünk; sót inkább mintha előre látta volna, hogy a1 keresztény hit felekezetekre oszol, azt bizonyíttya, hogy valamint egy a Kristus a’ keresztény hitnek szerzője, úgy a’ sok keresztény hit közül tsak egy az igaz és üdvözítő, mellynek az ő eredeti épségében való fenntartására az Anyaszentegyháznak kor- mánnyához kiilömbféle egyházi Elöljárókat állított, hogy habozó kisdedek gyanánt ne ragadtassunk el a tudománynak szelétől, és felekezetekre ne oszollyunk, hanem mindnyáján jussunk el a' hitnek, az Isten fia ösmereténck egységére, és ágy Kristusnak megállapodott kora szerint tö- kélletes férjfiak legyünk.

De hát miért nem hadgya az Isten kigyomlálni az E- retnekségek’ konkolyát (Mát. XIII, 24—30.) I— F. Azért mert az meg nem történhet egyéb; mint ha a szabad akaratot elveszi, azzal pedig az erköltsöt, érdemet, egyszer’s mind az embert is öszverontya. Azonban hogy nints kedve az Eretnekségek’konkolyában, eleget adgya értésünkre azzal, hogy az aratás üdéjén tűzbe vetteti.

Miért mond félelmes jajt a’ proselytatsinálókra térítőkre (Mát. XXIII, 15.)? — Nem minden térítőre van mondva a’jaj, külömben magát és az Apostolait vágta volna azzal, kikhez hasonló térítő soha sem volt, nem is lesz: hanem tsak a’ képmutató Farisaeusokra, kik megelégedtek egy pogányt külsőképpen zsidóvá tenni, de annak belső megújulásával nem gondoltak; sőt magok az ő gonosz példájokkal megvesztegették, és gehenna fiává tették. Vagy minden bizonnyal aJ hívatlan térítőkre száll a’ jaj, miilyen volt Luther Márton, és Calvin János.

2or A! szent Atyákból. írja szent Ágoston (cp. 43. al- 162.): „A‘ kik az ó szinte hamis és gonosz állítmán-