Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

Anyaszentcgyházat, és egyátallyában a’ hitnek ágazattyalt Kristusnak értelme szerint veszi, az más viszonyokban láttya az embert, de éppen azért az erköltsi kötelességekről is. mellyek azokból keletkeznek, más észfogása van, mint a1 ki Kristusnak nem hisz, vagy a’ tanítását hamisan érti. Emennek valamint a1 hite, úgy az erköltsi tudománnyá, és magaviseleté is tévelygés, helytelen, és kárhoza- tos Innét láttyuk, hogy más erköltsi tudománnyá van a’ kereszténynek, más a’Zsidónak, más a’Töröknek , mása’ Pogánynak; minden bizonnyal más a’ keresztény Katolikusnak, és más az Eretneknek is {Male vivitur, sí de Deo non bene creditur. Aug. de civ. Dei. L. V. c. 10.}. Tehát nem lehet az ember minden hitben Krisíus szerint er- költsös és bötsületes. c) A’ Religio az a’ tisztelet és szolgálat, mellyel mi az Istennek mint a’ mi teremtőnknek, gondviselőnknek, törvényhozónknak, és jutalmazónknak tartozunk. Minthogy pedig Ádámnak esete után más viszonyokba estünk, mint a’ mellyekben az előtt voltunk, azokhoz képest pedig tetszett az Istennek minket a’ megváltás , megszentelés, és egyátallyában Kristusnak religiói intézete által a’ végtzélunkra képesíteni, mellynek talpfala a1 hit; nints is az üdvözítő Jesuson kivül más valakiben üdvösség (Ap. Tsel. IV, 12.): azért valamint az Istennek van jussa megkívánni, hogy az ember nyomozza, mellyik a’ több közül Kristusnak üdvözítő hite: úgy az embernek kötelességgé ezt megtenni, és valaki azt mondgya: Etly akármelly hitben, tsak bötsületes ember légy, mind egy, mintha mondaná: Ne gondolly az Istennel, sem azó tiszteletével szolgálatiyávat'; ne nyomozdy ne vizsgáld az ó akarattyát ; ne ügyelly áz elmédnek meggyőződésére, sem a lelkiösmeretednek szavára; ne töródgy az üdvösséged felöl; hidgy és élly, a mint akarsz. Mellyik bÖtsiiletes és jó lelkiösmeretű ember mondhaítya ezt? Avagy már néni a1 szolgának kell az Ura akarattyát követni, hanem az Úrnak a' szolgáéval megelégedni, a’ Teremtőnek az ő teremtménnyéjével ? Hogy lehet előtte kedves a’ tisztelet szolgálat, ineíly nem az á akaratlya szerint van, hanem az enyím szerint? avagy hogy érjem el az üdvösségemet egy úton, ifiellyet nem ő jelelt, hanem én gondoltam ki, vagy némelly indulateskodó emberek? d) Hát ha a’ hamis bit ’s Religio oily an dolgokban helyhezteti az isteni szolgálatot, mellyek az Istennek szentségével és felségével, vagy az emberi természetnek törvénnyeivel, vagy Kristusnak intézetével meg nem férnek, akkor is Isten előtt ked-