Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
164 tünk szakadások (azaz sem Arrianusok, se Lutheránusok se Calvinisták) ? mitsoda érdeme van az Apostoloknak és számtalan Mártíroknak, hogy a' hit ért meghaltak? minden állapotú rendű korú nemű Szenteknek, hogy magokat annak parantsolattyai szer.nt alkalmaztatták, zabolázták, megtagadták? Vétek nélkül marad a1 Pogány az ő bálványozásában, a’ Torok az ő hhienségében, a’ Zsidó az 6 magátalkodásában, az Eretnek az ő pártoskodásában, az igazságkerülő annak g> üiölésében; mert kiki jó színnel kendőzi ezeket, és bennek a’ bolgóíenyt mennyei világosságnak nézi. c) A’ talp és nem talpágazatok között való kü- lomhözésröl már fellyebb volt mondva, hogy arról se Ivri- stus, sem az Apostolok, sem az An>aszentegyház semmit sem tud; sőt magok a’ kik azt pártollyák, sent egygyez- nek meg abban, hogy mellyek a’ talp és nem talpágazatok. De az Istennek böltsességével sem férhet meg ollyan ágazatokat kinyilatkoztatni, és istenieknek tsudákkai megbizonyítani, a’ mellyeket az ember tetszése szerint, és bűn- telen megvethet. Nem Isten Anyaszentegyháza tehát, se nem Kristusnak igaz hite, a’ melly illyen meghasonlást, ellenkezetet, külömbözést helybenhágy. 3-or Nem lehet az ember akármelhj hitben Kristns szerint erköltbös és bötsületes ember, a) Mindenek előtt mit értnek az erköltsön és bötsületes emberségen, a’ kik azt mondgyák, hogy az ember minden bitben üdvözölhet? Tsupán fsak a’ polgári kötelességeknek tellyesítését-é? vagy a’ bánásmódban való külső tsinosságot-é? vagy mindennek megtevését-é, a1 mivel az ember az Istennek, önmagának, és felebaráttyának tartozik l Ha tsak a’ polgári köíélességeknek tellyesítését; akkor ók istentelenek; mert az cr- költs nem külömben az Isten, mint az emberek iránt való kötelességeknek teljesítésében áll. Ha tsak a’ bánásmódban való külső tsinosságot: akkor istentelenek, és eg)- szer’smind képmutatók vakítok is; mert az erkölts állhatatos belső szándékot, készséget, hajlandóságot tesz fel az emberben annak megtevésére, a’ mi jó. Ha pedig mindennek megtevését, a’ mivei az ember tartozik: akkor az ő vitatások hijábativaló szószaporítás, mcllynek semmi értelme sints. b} A’ Religiónak értelemhatározása szerint az Istennek, az ő tökélletességcinek, és tetteinek, megmeg a’ mi irántavaló viszonyainknak ösmerete, vagy egyátal- lyában a’ hitügyelő dolgok talpfalul szolgálnak az erkölts- nek, és az ember magaviseletének. A’ ki azért a’ teremtést, megváltást, megszentelést, a’ végső dolgokat, az
