Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

150

nyomást tesznek, melly az érzőinekben lévő nedv által

egész a1 velőig hat, ott a’ lélektöl észreveterik, gondolattá vál, és a’ lelket mintegy táplállya? Vagy hogy olly szoros szövetség van a1 test és lélek között, hogy a’ léleknek változása Öröme, szomorúsága, haragja egy szempillantat- ban kitetszik a’testen; megmeg a'testnek állapottyát, fájdalmát, vagy gyönyörűségét érzi a’ lélek is; vagy hogy mihelyest akarja a" lélek, azonnal szóll, jár, áll, ül, mozog, minden tagját emeli a' test? Ha pedig a’ természet szemünk láttára titkokat foglal magában, mellyeknek léteiét azon fogva nem tagadhattyuk, hogy meg nem fog- hattyuk, nem tsuda, ha a’ tapasztaláshaladó, természet felett való, és mivolt szerint más világhoz tartozó dolgok titkosak. Az Isten maga az ó véghetetlen tökélletességei- vel egygyütt és az ő munkálattyaiban legmélységesebb titok. Mellyik véges fogja meg a' Véghetetlent, múlandó az Örökkévalót, gyarló a1 Mindenhatót, parányi a’ Meg- mérhetetlent? ‘S már tsak ezért sem lehet titok nélkül akármelly hit vagy Religio, még a’ természetes vagy ész- religio sem.

A1 harmadik kérdésre azt mondgyuk, hogy nagy haszna van a’ titkoknak: l-Ör „Ha tsak azokból állana a1 hit, ,,a’ miket könnyen megérthetni, sem szorgalmatosait nem „kerestetne, sem édesen nem tartatna meg az igazság“ (Aug. de vera relig. c. 17.). 2-or Éppen azért, bog)' az ember sokkal felségesebb jókra vati alkotva, mint a1 mel- lyeket ez életben megnyerhetni, hasznos neki, ha titkok által a’ jelenvaló vastag elnieszéllesztő, és vétekre ingerlő világtól mintegy elszakasztatik, és fellyebb rendű jóknak meggondolására emeltetik, így tanullya meg azt kívánni, a" mi minden emberi érzékenységet, és az egész világnak állapottyát fennmullya, 3-or Minden hasznos az embernek, a’ mi az Istennek ösmeretét öregbíti; már pedig leginkább a’ titkokból kivehetni, hogy az Istennek mivolta véghetetlenül nagyobb, mintsem hogy az ember az ó minden tehetségeivel megfoghassa, és sokkal több van ő benne, mint a’ tetteiből, vagy a' világnak minéműségéböl érthetni. 4-er Minthogy az ember közönségesen sokat tart maga felöl, az Istennek természetét, tökélletességeit, és a’ maga eszét meghaladó több dolgokat saját eszével mérkeli vizsgállya, jól esik, hogy a’ nagyratartástol megőriztetik, az igazságnak tisztességes módosságú nyomozására vezettetik, és oda igazíttatik, hogy alázatosan vallva pieg, hogy sok, a' mit meg nem foghat. Ezt viszik vég-