Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
tik, isteni hiteladóst parantsol, ‘s így az egész kereszt íny katolika Ilit isteni Int. A’ tiszták ismét vagy egyenesen a’kinyilatkoztatásból tudódnak, vagy pedig a’kinyilatkoztatott igazságban mint rész az egészben zárra vannak, így p. o. hogy Kristus Urunk hatalmat adott a* bűnöknek niegbotsátására, vagy megtartására, Ján, XX, 23. szerint egyenesen a" kinyilatkoztatásból tudva van; hogy pedig ki- nekkinek a’ maga bűneit a’gyóntató Pap előtt ki kell vallani, ez a’ bűnbotsátásnak vagy megtartásnak hatalmába* foglaltatik, külömben hijábanvaló az a*'hatalom. Ha pedig valóiigyelőleg (subjective) veszszük az ágazatokat, némellyeket azok közül kifejezve, némeilyeket egybefoglalva (explicite implicite) tudni és hinni kell, Tudniillik a5 keresztény embernek az ő hitének semmiféle ágazattyárol sem szabad kételkedni, hanem a’ kinyilatkoztató Istennek tekintetéért mindent igaznak kell tartani, a’ mit az Isten kinyilatkoztatott, és az Anyaszentegyház, hogy hidgyük, élőnkbe ád: azonban nem minden embertől telik ki, p. o. a’ napszámostol vagy bérestől úgy mint a’ Paptol, a’ tsekélyebb és nehezebb elméjű‘ embertől úgy minta" tudományostol, hogy a" keresztény hitnek minden ágazattyát, és annak minden erőokát egygyenkint kitanullya, mindegygyiknek bizony igaz voltáról meggyőződgyön ; azért a1 Tudósok bizonyos ágazatokat kijeleltek mellyeket minden enibernek, mihelyest eszével élhet, tudni és hinni kell, hogy üdvözüllyön. Illyeneknek tartják: lör Hogy egy Isten vagyon. ‘2or Hogy az Isten igaz bíró, ki a! jókat megjutalmazza, és a1 gonoszakat megbünteti. 3or Hogy három isteni személyek vannak egy állatban és egy természetben Atya, Fiú, és szent Lélek, 4er Hogy a1 második isteni személy vagy a* Fiú emberré lett, hogy minket a halála által megváltana, és üdvözítene. 5ör Hogy az Isten malasztya az üdvösségre szükséges, és hogy az ember az isteni malaszt nélkül semmit, a’ mi az üdvösségre érdemes volna, nem tehet. 6or Hogy az embernek lelke halhatatlan. És ezen ágazatokat fó, eszköz gyanánt szükséges (dogmata principalia, necessitate medii necessaria) ágazatoknak, kifejezve: a’ többieket pedig allrendúeknek y különös meghagyásból szükségeseknek (minus pricipalia, necessitate praecepti necessaria) egybefoglalva hiendőknek tartyák. Azonban minekutánna szent Pál Apostol azt írja, hogy a* Pogányok , aJ kiknek törvémiyek nit its, természet szerint azokat tselekszik , a1 mik a3 törvényé; e’ féltek ^örvénnyok nőm leven t ók magok magoknak törvénnyek ,
