Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

„kot mondanánk rá“ f Adv. Haer. c. 26. de Pracscr. L. I. c.

6. 7. c. Marc. L. V.). Végtire szent Ágoston: „Sem végiünk sem veletek barátságban vagy ellenségeskedésben „nem állottak; sem ránk sem rátok nem haragudtak; „sem rajtatok nem szánakodtak. A’ mit találtak az Anya- „szeníegyházban, azt tartották; a’ mit tanultak, azt tanították; a’ mit az Atyáktól vettek, azt a’ fiáknak átadták“ (con. Julia. L. II. c. 30.). Sőt az Anyaszentegyház maga kezes lett az ő tudománnyokrol, és őszinteségekről azzal, hogy velek a1 hitben egyességet tartott, a’ Kristus tanításának nyomozásában vagy vélelmezésében mint tanukra vagy tanítókra mutatott, az Eretnekek ellen, a1 Templomokban, a’ közönséges nyilvánvaló Isteniszolgálatoknál, az egyházi Gyülekezetekben, az Oskolákban az ő írásaikkal élt, az ő mondásaikat a’ nyilvánvaló könyörgésekbe szőtte, a* neveiket magasztalta. Iia azért a’ szent Atyáknak írásaiban imitt amott némelly helytelenségekre akadunk, tsak azt kell gondolnunk, hogy a’ mostani leg- böltsebb munkákban is a’ jövendő iidőkor hibákat fog találni. Ha egygyike hibázott valahol, száza megjobbította a hibát.

Ha a1 szent Atyákat öszvesen veszszük, azoknak a1 hit és erkölts dolgában megegygyező bizonyítása megvet- hetetlen és tsalhatatlan ismét nem azért, mintha a’ szent Atyák öszvességének megigértetett volna a’ szent Lélek, mivel ez tulajdona az Anyaszentegyháznak; hanem azért, mert az bizony igaz, a’ miben sok tudós őszinte tanú kü- lömbféle üdőben és helyeken megegygyez, következendő- képpen annak is az Anyaszentegyház valóságos tanításának kell lenni, a’ mit a’ szent Atyák a’ hit és erkölts dolgában megegygyezőleg annak adnak ki; az Anyaszentegyház tanítása pedig mindenkor megvethetetlen és tsalhatat- Jan. Ide illenek Lerini Vintzének szavai: „Akár mit bá- „tor tudós és szent, bátor Püspök, bátor Confessor, bá- ,,tor Mártír a’ tobbieken kívül vagy azok ellen értett, azt „mind tsak mint tulajdon, nyilváutalan, rideg véleményt „a*'köz értelemnek tekintetétől meg kell külömböztetni“ — „Valamit mindnyáján vagy többen azonegy értelemben „nyilván gyakran állhatatosan a’ tanítóknak egyetértő gyülekezete gyanánt elfogadva, megtartva, átadva megerősítettek, azt kétség kívül valónak, bizonyosnak, elvége- „zettnek kell tartani“ (Comm. c. I. §. 2. item circa fin.). Szent Ágoston pedig azt mondgya, hogy a1 ki az Atyáknak közönséges egyetértésétől eltávozik, az egész Anya—I

122