Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

123

.,szcntegyháztol távozik el4C (L. I. adv. Julia, tartsd öszve Ambr. de fide c. 3. ad Gratia. Imp. Hier, in ep. ad Gal.).

A’ szent Atyákról még azt kell itt feljegyezni, hogy a’ szent Atyák öszvességének értelmét ki akarván nyomozni, nem szükséges mind valamennyinek szavait minden hit és erkölt sügyelő ágazatnak megbizonyítására felhozni; mert ez lehetetlen, és fölösleges. Lehetetlen azért, mert sem mindnyáján nem írtak minden ágazatról, sem mindnyájuknak könyvei nem értek a’ mi üdőkorunkig, hanem némellyck elvesztek; sem a'mellyek elvesztek, sem a’ mellyek megvannak, nem mindenkitől megszerezhetők. Fölösleges pedig azért, mert valamint egyéb dolgoknak megbizonyítására, mellyet ezeren vagy két ezeren láttak, nem mindnyájukat kérdezzük, hanem tsak annyit, a mennyinek' bizonyítását okosan elégségesnek gondollyuk a’ tsa- latkozásnak eítávoztatására: ugyan így kell bánnunk a' s/.ent Atyáknak tanúbizonyságával is a’ hit és erköltsügye- lő ágazatoknak nyomozásában.

A’ második kérdés az volt, hogy mi hasznát veszszük a’ szent hagyományoknak? és erre azt mondgyuk, hogy solcat: 1-ör Azokból tanul lyuk azon ágazatokat, mellyek a‘ szent írásban éppen Hintsenek feljegyezve. így hogy hány é$ melly könyvek tartoznak a‘ szent íráshoz? hány a' Szentség? lehet-é a: kis gyermekeket megkeresztelni? értékes-é az Eretnekeknek keresztelése ? szabad-é esküdni; élni a' vérrel és megfojtottál í tsak a’ hagyományokból mondhattyuk meg. 2-or A‘ melly igazságok homályosan adatnak elő a' szent írásban, a’ szent hagyományokkal vi- lágosíttatnak meg. így az eredendő bűnnek Adámtol minden emberre való átszállását már szent Ágoston a’ Pela- giánusok ellen a’ Görög és a’ Romai szertartásit szent Atyáknak bizonyításaival vagy a’ szent hagyományokkal erősítette. 3-or A) szent hagyományok több botlasztó követ elhárítnak. így gondolhatná valaki, hogy mikor Kristus a’ tanítványoknak lábait mosta, ezen tettével egy új Szentséget rendelt, mivel a’ tettében minden megvan, a' mi a’ Szentséghez kívántatik, úgymint isteni szerző, matéria, forma, kiszolgáltató, felvevő talpvaló, haszon, parantsolat: azonban a’ szent hagyományokból tudgyuk, hogy az Anyaszentegyház soha se tartotta Szentségnek a’ lábmosást. 4-er A’ szent hagyományoknak zsinórmértéke szerint oldatnak meg több hitügyelő kérdések, a’ mint az eg) házi Gyülekezeteknek szokása mutattya. 5-ör A- zokbol tanullyuk a’ fenyítéknek reguláit, mellyel az Anya-