Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

121

írásaikkal és egyszer*smind szent életekkel nevezetesekké tették magokat, szent Atyáinak neveztetnek azért, mert oktatással az Anyaszentegyháznak fiakat nemzettek és neveltek (Aren. L. IV. c. 75. Basil. Horn. 85 in Psal. XXXIII. Hier. ep. 140. Aug. c. Julia. L. I. c. 7.). Ezek közül ismét egynéhányat az előkelőbb és többieket meghaladó tudományosságért fő módon Dactoroknak az az tanítóknak neveznek, úgymint a’ görög szertartásuak közül: szent Athanasiust, szent Basiliust, Nazianzi, és Nyssai szent Gergelyt, és Aranyszájú szent Jánost; a’ Romai szertartásuak közli! pedig: szent Ambrust, szent Ágostont, szent Jeronimust, szent Leót, szent Gergelyt. A’ kik szent Bemard után éltek, nem Atyáknak, hanem általlyában Doctoroknak mondatnak, mint szent Anselmus, Áquini Tamás, Bonaventura. A’ kiknek pedig vagy tudományossága vagy szentsége, vagy hite gyanús, egyházi írók közé számlábainak, mint Origines Caesareai Eusebius, Aqui- leai Rufinus, Minutius Felix.

Ha a’ szent Atyákat egyenkint vagy ridegen vesz- sziik, nem voltak ugyan szent Leiektől ihlettek, mivel ez tulajdona az Apostoloknak és a’ bibliaíróknak: mindazonáltal rövidségesek volnánk irántok, hogy ha a’ hittudománynak és őszinteségnek ditséretét tólök megtagadnánk , és őket a' hit dolgában hiteles tanúknak megös- merni nem akarnánk. Azt mondgya rólok szent Justinus, hogy „semmit sem tanítottak az ő saját gondolattyaikbol „egymással viszálkodván — mert távol lévén minden visz- „szálkodástol és pártoskodástol, a’ mint vették az Istenitől, úgy átadták nekünk a’ tanítást“ (in exhort, ad gént. Diai. c. Tryph.). Szent Irenaeus pedig: „Sem a’ ki az ,,Anyaszentegyháznak Elöljárói közül hatalmasabb a’ beszédben, egyebet nem mond, mivel senki sints a’ mester felett ; sem a ki a’ beszédben erőtlen, meg „nem tsonkíttya a’ hagyományt; sem a’ ki arról so- „kat mondhat, meg nem szaporíttya, sem a’ki keveset, „meg nem fogyasztya“ (adv. Haer. L. I. c. 3.). Tertullianus ismét: „A’ mennyire tudom, senkitől sem „féltek , sem a1 Zsidóknak sem a’ Pogányoknak erőszakos- „kodásátol; mennyivel szabadabban prédikáltak a’ Szentegyházakban, a’ kik a’ Synagogákban, és nyilvánvaló hegyeken nem hallgattak.“ Megmeg: „Nekünk semmit „sem szabad öntetszésünk szerint behozni, sem a’ mit ki „öntetszése szerint behozott, elfogadni — Azért ha szin- „te a’ mennyei angyal másképpen evangyeliomozna, át-