Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

70

az Ereklyékben valami titkos erő foglaltatik — bogy egy bizonyos Ereklye ugyanazé a' Szenté, a’ kiének mondatik. d) Nem mondhatni, hogy bálványozásnak neme az Ereklyéknek tisztelete, mivel azokban semmi titkos erőt néni lielyheztetnek a’Katolikusok, viszonyosán pedig inkább azokra igazíttyák a’ tiszteletet, a’ kik a' bálványozást elrontották. e) Mikor régenten az Ereklyékre esküdtek, akkor sem hittek valami istenséget az Ereklyékben, liánéin tsak a’ Szenteknek könyörgéseiből reménylhető segítségre mutattak, a’ mint az esküvésnék formájából kitetszik: „Isten engem úgy segíttsen, és a’ Szentek, a’ kiké „ezen Ereklyék, a’ mint igazat mondok“ (Capit. Caro. M.).

f) Hogy' régenten a' Szenteknek Ereklyéi felett építtettek a’ templomok és oltárok, arra nézve szépen mondgya szent Ágoston: „Nem tettünk oltárt István) nak, hanem ísivány- „nak tetemeiből az Istennek.“" Hogy előttük gyertyát gyújtunk, azzal az örömünket fejezzük ki, mellyel megtölt az ő ditsőséges viaskodásokrol való emlékezet (Hier, cp ad Ripar.). Hogy hozzájok bútsútjárunk, arra az Isten maga nekünk utat mutatott azzal, hogy azok által tsu- dákat tett. Hogy elöltök tömjént égetünk, az erköltseik- nek illattyát jelentyük. g-J Yégtire ha mindgyárt áil Ereklyét tisztelnénk, vagy ha a' Szent, a’ kinek Ereklyéjét tiszteljük, soha sem élt vqlna, sem gondolnánk vele) mert tudgyra az Isten, hogy ezt kiváltképpen ő miatta tesz- szük, és a' tiszteletet minden Szentek által végűre ráiga- zíttyuk , kinek ők hiven szolgáltak.

0. A’ szent képekről szint’úgy' mint az Ereklyékről nem taníttya az Anyaszentegyház, hogy' azokat imádni keil, hanem tisztelni, azt sem örök életnek vesztése alatt, vagy átalan fogva, hanem az illendőségnek törvénnyé szerint és viszonyosán arra, a’ kinek ábrázolatáét viseli a' kép (Gotti de vera Chr. Eccl. ar. 16. p. 495. Verőn. Anal, fid. L. II. c. 7. §. 3.). Helyesen magyarázza ezeket a' II Nicaeabéli Zsinat (Act. 4): „Nem Istenek azok, hanem „Kristusnak és az ő Szemeinek emlékezetére és tiszteletébe, a’ Templomoknak pedig ékesítésére előadott, és imádandó hasonlatosságai és ábrázolattyai; mert a’ ki Mar5-4irt tisztel, az Istent tiszteli; a’ ki az ő annyát imádgya, annak tesz bötsületet; és a’ ki Apostolt tart tiszteletben, „azt tartya, a’ ki őtet küldötte.“ Emlékezetre méltók ezen szavak , hogy azok között az imúdás a szent írásnak napkeleti szójárása szerint tágasabb értelemben van véve. Igaz. hogy a’ Fraacoforti (1794), és Párisi Atyák (826-