Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
11 feltámadásról; mert ha azokat a'5 ki elhullottak-: nemre, mény lette volna feltámadni , haszontalannak láttatna , es hij áb a rival ónak a halottakért imádozni fii. Makk. XII, 43, 44.). — Ezek elegendőképpen mutatíyák, hogy az ó Tcstamentomi Zsidók hitték a’ testnek feltámadását. Az újban sokkal világosabban tanította azt Kristus Urunk, kit egykor a’ Sadducíeusok, kik sem angyalt, sem lelket, sem feltámadást nem hisznek f Ap. Tsel. XXIií, 8.), jllyen kérdéssel támadtak meg: Mester! Moyses megengedte nekünk, hogy ha ki gyermektelen meghal, vegye- el az özvegyét a’ meghoittnak attyafia, és neki magot tá- maszszon, vagy fiat nemzzen. Volt nálunk liét testvér, és minekutánna a’ legöregebbik rnegházasodott volna, gyer- meketlen meghalt; azért a’ megmaradt! özvegyét elvette a* legöregebbik ötlse, de ez is mag nélkül múlt ki a’ világból; így vette el egymás után az aszszonyt, és meghalt mind a’ hét a’ nélkül, hogy lett volna gyermekek. A’ feltámadáskor tehát kié lesz az aszszony, minthogy mindeniké volt ? Ennek az ellenvetésnek veleje abban áll, hogy több Napkeletiek azt tartották, valamint most is tartyák a’ Törökök, hogy a’ más világnak boldogsága testi gyönyörűségekben áll, és hogy ott kiki ahoz adgya magát, H kivel ezen a1 világon házasságban élt. Minthogy pedig magok is illetlennek tartották, a’ kik ezt az ellenvetést tették, hogy egy aszszony hét férjfinak felesége legyen, azért nekik lehetetlennek látszott a’ feltámadás , és a’ más világi élet. Kristus, ki az ő tanításának fő nyomadékot azzal adott, hogy hogy a’ halhatatlanságot tanította, mellyben az Isten kinekkinek megfizet az ő tselekedetei szerint, legelőször ledöntötte ezen ellenvetésnek talpfalát, és azt mondotta: Tévelyegtek nem- tudván az írásokat 3 mellyek a1 léleknek halhatatlanságáról szállnak, sem az Istennek erejét, kinek nem nehezebb valakit halottaiból feltámasztani, mint semmiből teremteni. A' feltámadásban nem házasodnak , sem férjhez nem men-' nek , hanem lesznek mint az Isten angyalai a' mennyben. Mintha mondotta volna: Ezen a’ világon azért szükséges a’ házasság, hogy az emberek szaporodgyanak, külömben kifogy belőlek a’ föld: de a' más világon nem halnak ki; tehát sem szaporodásra sem házasságra nem szorulnak, és házastárs nélkül ellehetnek. A’ halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-é, a’ mit mondott <iz Isten Moy- sesnek, mikor Egyiptomba küldötte őtet: Én vagyok Áb- ralléimnak , és Izsónknak> és Jákobnak Ist-cne? Nem a'
