Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

50

vagy Helveticus nevezetet. Mind a' két rendű felekezet

egy szóval Protestansoktiak mondatik. Divatban vannak ők még most is az Anyaszentegyháznak fájdalmára. Vég- tire mi, a' kik Krislusnak és az Apostoloknak üdéjétől fogyva a* világnak minden helyén az Anyaszentegyházzal azon- egy hitet vallyuk és követtyük, görög szóval Katolikusoknak azaz mindenütt lévőknek mondgyuk magunkat, ha szinte a Protestánsok tsúfságbol Papistáknak elneveztek is bennünket. Adgyon mindnyájunknak malasztot az Isten, hogy tisztességes és erköltsös magunk viseletével, melly a’ hitnek legszebb gyümöltse, minden más felekezelcktöl kü- lömböztessük meg magunkat! Ámen,

Második Szakasz.

Az Istennek léteiéről.

7. Katekezis

Az embernek szükséges tudni az Istent.

öondollyunk egy embert, a’ ki meszszeterjedő szándékkal lelkesítve, jeles testi lelki tulajdonságokkal felruházva meszszeföldre ment, hogy egy hazában, mellyet gyermekségétől fogva magasztalni hallott, óhajtott boldogságát fel- találiya, és egyebekre is terjeszsze. Nemzeteket országokat megjárt, hideget, meleget, éhséget, szomjúságot kiállott. Minden jelesebb dologra, melly szemeibe tűnt, vizsgáló eszét fordította, hogy a’ kivántt hazát vagy boldogságot feltalálJya. Utollyára egy rengeteg erdőbe tévedt, melly- böl kimenetelt nem találván, bú miatt elszáradt, éhen szomjan halt. Hlyen bolygó utazó e' földön az ember, a’ ki nem tudgya, hogy van Isten.

I-ör Sem eredeti vagy talpokát, sem végtzélJyát nem tudgya semminek. Még tsak álmodva sem gondolhattya, honnan van, és mirevaló e’ roppant világ? honnan és mire- való őmaga; vagy ő benne a gondolkodó vizsgáló tanuló tehetség az ész ? honnan és mirevaló ő benne a’ lélek, és