Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

gunk és nem az Isten szeretetébol bánnyuk; azért előtte nem kedves nekünk pedig nem üdvösséges a’ bánat. Úgy nem küiömben ha tsak szóval mondgyuk, hogy bánnyuk d' teltünket, a’ szivünk pedig indulatian, semmi a' bánatunk. Erős fogadással, hogy többé az Istent meg nem hántyuk; mert nem bánnya a’ bűnét, hanem inkább örül azon, d~ ki azt elhagyni nem akarja; sőt egyetlenegy igaz jele a’ valóságos bánatnak az erős fogadás, vagy is az embernek eltökéllett akarattya, hogy életét megjobbíttya, és többé nem vétkezik. A’ szent írásnak fellyebb előhozott szavai után a1 szent Atyák és az Anyaszentegyház mindenkor úgy szollván szembetűnő bánatot kívántak a’ peniten- tziatartó bűnösöktől. Azt mondgya szent Ágoston: „A1 „penitentziát nem teszi bizonyossá egyéb mint a’ bűnnek „megútálása, és az Istennek szeretete. Mikor annyira „bánkodol, hogy keserves a’ lelkedben, a' mi édes volt „az életedben; és a1 mi az előtt gyönyörködtette a’ testedet, az gyötri az elmédet, már ekkor helyesen keseregsz „az Istennél, és mondod: Neked egyedül vétkeztem44 (Serm. 7. de temp. Greg. M. Horn. 27. in Evan. Cypr. de laps, ad ealc. Conc. Trid. Sess. XIV. cap. 4.).

A’ mi illeti a1 Gyónást, mivel minden papi hatalom nem az embernek kárhozattyára, hanem üdvösségére adatott, kétség kívül a’ hűnbotsátásnak vagy megtartásnak hatalmával sem élhetnek a’ Papok tsak bután és vaktában ; mert abból több rósz mint jó támadna, ha ők minden megválasztás nélkül a1 megtérni nem akaró bűnösöket feloldanák, a’ megtérőket pedig kötve tartanák; amazok a’ bűnnek álmából fel nem ébrednének, emezek pedig kétségbe, és kétségből minden roszba esnének. Ezért mindennek, a’ ki a’Penitentzia Szentsége által botsánalot kíván, a’ Paphoz mint Ítélő bíróhoz, orvoshoz, és tanítóhoz mennie, előtte magát a bűneiről vádolnia, őtet a* töredelmes bánat- tyárol, és a’ jobbulasnak feltett szándékáról meggyőznie, és az ítéletét engedelmesen fogadnia kell; küiömben hogy tudgya a’ Pap, hogy kit oldgyon fel, és kit tartson kötve? Ez az, a’ mit Gyónásnak szoktunk mondani. A’ Gyónás tehát töredelmes vallás, melly által a bűnös a’ gyóntatásra törvényesen rendeltt Pap előtt minden bűneiről vá- dollya magát 3 hogy azoktól feloldoztasson. Töredelmes vallásnak mondatik a? Gyónás azért, mert a1 bűnösnek az ő Ítélő bírója előtt bánkódva, szégyenelve, és magát megalázva kell megjelenni. A gyóntatásra törvényesen rendi Itt Pap előtt, mert noha minden Pap a* felszentelteté-