Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
230 sekor hatalmat vesz Kristustol a’ bűnöknek megbotsátására vagy fenntartására, de mivel azzal kinekkinek tsak azokra nézve lehet élni, a’ kik az ő lelki hatalma alá vannak vetve, rend szerint senki sem gyóntathat, hanem tsak a’ ki bizonyos kerületben előforduló gyónókra nézve különös hatalmat vesz a’ Püspöktől, illyenek minden Plébániában azon Papok, kik annak kormánnyához vannak állítva. Vádollya magát: Ez a’kulömbség a’ többi külső, és a’ penitentziabéli vagy lelki itélőszék között, hogy amott mások vádolnak, mivel az embernek tsak külső magaviseleté , és a" törvénynek tsak tárgyas (objectivus) tellye- sítése vevődik tekintetbe: itt pedig kinekkinek magát kell vádolnia, mivel az embernek leíkiösméret szerint való maga viselete vettetik latra. Minden bánéiról; mert az embernek minden bűneinek botsánattyára van szüksége; azért azoknak minden számát, nagyító környiilállását, kü- lömbféle nemét ki kell vallani, és ha ezekből a’ bűnös valamit készakartva eltitkol, nem tsak nem hasznos a’ gyónás, hanem újra nagy vétket, szentségtörést követ el, melly miatt minden bűneit ezen szentségtöréssel egygyütt újra meg kell gyónnia. Azonban mivel az Isten lehetetlenségre nem kötelez, tsak azokat a’ bűnöket meg kell gyónni, mellyek a" lelkiösméretnek szorgalmatos vizsgálása után eszébe jutnak: a’ mellyek pedig eszébe nem jutnak, a’ kivallottakkal egygyütt a’ gyónásba zárattaknak tartatnak; és ezekre nézve bizodalmasan mondgyuk szent Dáviddal: az én titkon valóimból tisztíts meg engem (Zsolt. XVIII, 13.). Úgy nem külömben tsak a’ nagyobb vagy úgy nevezett halálos bűnöket meg kell gyónnunk; mert ezeknek eltörölésére van rendelve a’ Penitentzia Szentsége: a’ kisebb vagy úgy nevezett botsánandó bűnöket hasznosan gyónnyuk ugyan, a3 mint több istenes embereknek szokása inutattya, de nem tartozunk vele; mert a’ Penitentzia Szentségén kívül is p. o. jóságos tselekedetekkel, vagy külömbféle világi háborúságoknak békességes tűrésével eltöröltethetnek. Hogy azoktól feloldoztasson; mert ha ki más ókból vallya a’ bűnét, p. o. hogy a’ Paptol tanátsot kérjen, annak vallása nem gyónás. Hlyen értelemben tartotta az Anyaszentegyház mindenkor mint Kristusnak rendeléséből elkerülhetetlenül szükségesnek a’ gyónást. A’ szent Atyáknak számtalan ide tartozó bizonyításai közül (Iren. L. I. c. 9. 13. III. 4. Tért. L. de Poeni, c. 9. 10. 12. Láctan. Instit. L. IV. c. 17. V. 30. Chrys. Orat. pro Samar, iiíiar. in Matt. c. 18. A»»br. de Poenit. L. II. e.
