Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

ezt a' Szentséget rendelte, mellyben a* Hit dolgaiban az értelmünk új világosságba, az akaratunk pedig új erőbe öltöztetik, hogy azt állhatatosan vallyuk, és a* szerint él- lyiink. Ne mulassuk el annak felvételét, hogy hálaadatia- noknak ne látszattassunk; sőt inkább illendő készülettel és istenes szándékokkal bővebb kegyelemre képesíttsük magunkat; a mi kivált a' mostani üdőkben annál szükségesebb, mennél tuhadttabbak lettek a‘ religiói es egyházi törvények, mennél szemtelenebb szavakkal, és fesletíebb példákkal kikelnek a’ világnak fiai minden ellen, a’ mi Re- ligióra mutat, a' hitet, és az ártatlan erköltsöket vesztegetik. Hivséget ígértünk Kristusnak és az ő zászlója alá szegődtünk a’ Keresztségben, megerősítettük ezt, sőt a’ Kereszténységnek tzímerét, a’ szentséges Hitünknek bil- lyegét a’ keresztet homlokunkra kellettük a’ Bérmálásban; valamint azért nem szégyenellyük a homlokunkat a’ világ előtt mutatni: úgy ne szégyenellyük Kristus hitét a’ világ előtt vallani, és követni; mert minden, a ki megvált engem az emberek előtt , én is megvallom őtet az Atyám előtt, ki mennyekben vagyon; a’ ki pedig megtagad, vagy szégyenei engem az emberek előtt, megtagadom, és szégyenlem én is őtet az Atyám előtt, ki mennyekben vágyott.

— A' ki a lelkét az az életét meg akarja tartani, elveszti azt: «’ ki pedig a lelkét elveszti érettem, megtalállya azt, úgymond Kristus (Mát. X, 32, 33. XVI, 25. Luk. IX, 26-)- Amen.

71. Katekezis

A Penite n t z i a tartás,

1. Ä’ Petiitentziának tzéllya az, hogy az által az ember tisztullyon ki a’ bűnökből, mellyeket a’ Keresztség után elkövetett. Nagy az emberi gyarlóság; ígér az ember valamit, és sokszor észre sem veszi, mikor az ígéretét megszegi. Mitsoda boldogság volna a’ sorsa, ha a Keresztségben tett, és a’ Bérmálásban megerősített fogadását tökélletesen tellyesítené. Az Apostolok magok vallyák magokról: Sokakban vétkezünk mindnyáján.

— Ila azt mondgyuk, hogy nints bűnünk, magunkat tsálltjuk meg; és igazság nints bentiünk (Jak. III, 2. I Ján. I, 8.). Ha ennyire viszi a’ legszentebb embereket a’gyarlóság, mit nem tselekesznek az Úr félelméből kivetkezett,

15