Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
„a1 kezeinknek rajok tétele által szent Lelket vegyenek, „és isteni jellel megszenteltessenek“ (ep. 70. 73. ’s a3 t.). Hlyen hitben voltak, és a’ Bérmálásnak felvételét minden üdében sürgették az egyházi Gyülekezetek (Conc. Laod. c. 48. Illiber. c. 34. Trid. Sess. VII. c. 1. de Conf.) , mind a’ Görög mind a’ Romai szertartású Anyaszentegyház, a’ mint a’ szertartásos könyvekből kitetszik. 3. A’ fíérmálitsnak mivolti két része, nevezetesen ci Matériája az, mikor a’ Püspök a’ bérmáláskérőknek fe-, jérc teszi, vagy, ha sokan vannak, mindnyájok felett kiterjesztve tartya a’ kezeit, és úgy imádkozik, azután pedig mindegygyikhez megy, és a1 homlokára szent olajjal, mellyel görög szóval chrysmának neveznek, keresztet húz. Elég gyakorlott szokás volt a’Zsidóknál másnak fejére tenni a’ kezeit, és úgy áldani, vagy a1 hivatallyába iktatni, így Jákob Pátriárka halálos ágyán Jósefnek két fiát saját- tyának fogadta, és atyai áldását rajok adta (IMoy. XLVIII.). Moyses is halála előtt Josuera tette a' kezeit, és tisztfol- tatójának rendelte (V Moy. XXXIV, 9.). De az olajjal való kenés is szokásban volt a’ Királyoknak, Papoknak, és Prófétáknak felszentelésekor (II Moy. XXIX, 7. I Kir- X, 1. II Kir. XIX, 16.). Kristus maga az ő messiási hivatali} árul megkenettnek mondatik (Zsolt. XLIV, 8. LXXXVIII, 21. Zsid. I, 9.), a’ mint hogy a* Kristus szó is megkenttet tesz; megmeg nagy dologban a’ testnek mcg- frissítésére, vagy meleg tartományokban a’levegőnek ártalmai ellen való védelmezésre, végtire lakodalmakban az örömnek kinyilatkoztatására igen alkalmatosnak tartatott a’ kenés (Zsolt. XCI, 11. Cili, 17. CXXXII.). Azért nem tsuda, hogy Kristus Urunk a1 szent Lélek’ malasztya’ bőséges kiáradásának, és hathatóságának kifejezésére a* kéztételt és kenést keresztény szertartássá tette, és szentségi méltóságra emelte. De minthogy ennek a’ szertartásnak nem kell némának lennie, hanem alkalmatos szavakkal szentségi minéműségre igazoltatnia; azért a1 Bérmálásnak Formája az az imádság, mellyben a’ Püspök a’ kezeit kiterjesztve könyörög az Istennek, hogy küldgye a3 bérmá- landókra a’ szent Lelket, és áraszsza rájok az ő hét ajándékát; és a’ szavak, mellyekkel a’ kenést követi, és a’ Romai Katolika Anyá^zentegyháznak szokása szerint ezek : N. én téged jelellek a3 szent keresztnek jelével, és megérd sít lek az üdvösségnek chrysmájával az Atyáinak, és Fiának, és szent Léleknek nevében Ámen; a’ görög szertartásunknál pedig: A3 szent Lélek ajándékának jele; ha szinte