Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

is úgy leszünk. Azt tudván, hogy a mi régi emberünk vele egy gyűlt megfeszíti etett , hogy elrontasson (i bűnnek teste, és többé ne szolgállyunk a bűnnek (Rom. VI, 3—6. I Pét. III, 21.). Minden keresztény tudniillik a’ Keresztségben lemond minden gonosz testi ’s világi kívánságról, és mintegy Kristussal meghal a’ bűnnek, hogy vele egy- gyíitt istenes szent életre feltámadgyon. A’ rúgoldozó természetes hajlandóságot a’roszra, melly a’ durva természetes emberen uralkodik, meggyőzhetni azon külömbféle eszközökkel, melleket az embernek kezébe nyújt a1 keresztény Hit. A’ ki a’ Keresztség után gonoszul él, Imiden az Isten iránt, a’ Kercsztségnek hasznát megfojtya, és a’ jövendő boldogságnak édes reménységét elveszti. Emlékezz meg azért Keresztény ! hogy a’ Keresztségben minő frigyet kötöttél az Istennel, és minő vitézségre adtad magadat. Vedd eszedbe, hogy azzal egygyutt miilyen méltóságra magasztaltattál, és mennyi malaszttal segíítetel, hogy vitézkedgy jó vitézséget. Nem adatik az igazságnak koronája, hanem tsak annak, a’ ki törvényesen tusakodik. Úgy fussad a' j)állyádot, hogy elérjed a’ jutalmat (I Tini. I, 18. II Tim. II, 5. I Kor. IX, 24.). Amen.

70. Katekezis

Ä B ér m ál ti s.

1. A Bérmálásnak tzéllya. A’ Keresztségben újonnan születünk, és mint gyermekek élni kezdünk: a’Bérmálásban pedig erősödünk, és ember korba lépünk; ott az Evangyeliomnak édes tejével, itt pedig vastagabb eledellel megkináltatunk; ott Kristus zászlójához esküszünk, és fegyverbe öltöztetünk : itt pedig elkezdgyük a’ vitézséget , és viadalra kihivatunk; ott az erköltsnek mezején gyökerezünk, és zsendülünk: itt pedig vastagodunk, és gyümöltsözünk, kétségkívül nem a’plántálónak, sem öntözőnek, hanem, a’ ki nevckedést ád, az Istennek erejével. A' Keresztség után is ostromol a’ gonosz kívánság; rettentnek kívül a’ hartzok, belöl a’ félelmek (II Kor. VII,

6.) ; tsalogatnak a’ világnak vesztegető példái; nem is annyira a* test és vér ellen van tusakodásunk, mint a' fejedelmek és hatalmasságok ellen, ezeknek a’ világi setétsé- geknek vezérei ellen , aJ lelki gonoszságok ellen a’ mennyeiekben : és nekünk mire van nagy obb szükségünk, mint