Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
* „nyekre méltók ezek. V királyi udvaron kívül vannak „azokkal egygyütt, a’ kik büntetésre méltók, a* kárhozot- „takkal egygyütt44 (Horn. III. in ep. ad Philip, n. 4.). Egyet- értnek vele a’ többi szent Atyák (Ambr. ep. 7. n. 10. Äug. ep. 166. Fulgent. L. de fide ad Pét. c. 27. Prosp. L. de vocat, gent. c. 20.), és egyházi Gyülekezetek (Conc. Trid. Sess. VII. can. 5. de Bapt.). Tősgyökeres oka ennek, hogy a’ világ kezdetétől fogva annak végezetéig szükséges a’ Megváltóban való hit, következendőképpen annax elfogadására, és tellyesítésére való készség is, a1 mit a’ Megváltó kíván azoktól, a’kik általa üdvözölni akarnak; illyen pedig a’Keresztség. Ezért valamint haszontalan a’Keresztse^ annak, a’ ki Krisíusban nem hisz, a mint fellyebb volt mondva: úgy az Anyaszentegyház sem tartya kárhozat fiának, a’ ki hitből kivánnya a’ Keresztséget, de annak felvétele neki lehetetlen. A’ Keresztség nem test hanem lélek szerint való új születés, melly víz nélkül is megeshet, a’ mint Kristusnak Nikodemushoz intézett szavaiból is kivehetni: A’ mi testtől született, test az ; és a’ mi lélektol született, lélek az. Ne tsudáld, hogy azt mondot tain neked: Szükség nektek újonnan születnetek. Aj szél, aj hol akarja, ott fúj ; és «’ szavát hallod, de tiem tudódj hogy honnan jön, vagy hová megy: így vagyon minden, aj ki létektől született (Ján. III, 6—8.). Azután a’ szentelő malaszt, és a1 Keresztségnek méltőságos hasznai nem tsak azoknak meg vannak a" szent írásban Ígérve, a’ kik vízzel meg vannak keresztelve, hanem azoknak is, a’ kik az Istenben vagy Kristusban hisznek (Rom. X, 11, 13.), tőle félnek (Ap. Tsel. X, 35.), benne reménylenek (Rom. V, 5.), őtet szeretik (Ján. XIV, 21.). Kristus Urunk ezeken kívül azt mondgya: A3 ki megvált engem az emberek előtt, én is megvallom őtet az Atyám előtt, ki aj mennyekben vagyon. — Aj ki a’ lelkét elveszti én érettem, megtalállya azt (Mát. X, 32. XVI, 25.). Mire nézve szent Ágoston (de civ. Dei L. XIII. c. 7. Chryso. Horn, in Lucian. M.) azt vitattya, hogy „a’ kik Kristus „vallásáért meghalnak, szint’ úgy szolgál nekik a1 bűneik- „nek botsánattyára, mintha felvették volna a’ Keresztsé- „get/4 Az Anyaszentegyház pedig nem külömben a’ meglett embereket, mint a’ tsetsemős gyermekeket Martinuknak tisztelte, ha a’ Keresztség előtt Kristusért meghaltak mint p. o. a’ Bethlehemi gyermekeket, és sem ezekért, sem amazokért soha sem imádkozott; mert szent Ágostonnal (Tract. 84. in Joan.), azt tartotta, hogy „rövidséget 217 ✓ ^ 1'
