Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

XXI, II. Mark VI, 15. XI, 32. Luk. YH, 16. Ián. I, 45. ^11, 4ö. Ap. Tsel. III, 22—26. VII, 37.). A' Papságban sem fogbaió hozzá senki; mert a' kik voltak azó testa* mentőm! Papok, mind tsak az ő előképei voltak; a’ kik pedig most vannak az új Tcstamentomban, mind tsak az ó szolgái, és a’ titkainak sáfárai; mind a’ két rendűek bűnösök, és arra szoruJttak, hogy előbb mutassarfak be áldozatokat a’ magok bűneiért, azután a‘ népekéért: Jcmis pedig Istenember lét téré önmagán mutatta be azt a’ vég- hetctlen érdemű áldozatot, meílynek íeiiyességéböl van értéivé mindennek, a’ mit az ó és új testamentomi Papok miveinek, sőt minden jónak, mellyel akárki tselckszik (Zsid. IX. X. I Ivor. IV, 1. Ján. I, 16.). Jesusnak országa nem e’ világból való; az ő királyi hatalma igazság, melly- nek ellcntállhatatlan erejével lábainak sámolyává tette a’ nemzeteket:, és azokon örökké uralkodik, a’ mint előbb volt mondva (Ján. XVIII, 36, 37. Luk. I,*32, 33. I Kor. XV, 24, 25. Zsid. I, 8, 9.).

e) A’ szenvedéséről és haláláról azt jövendölték a' Próféták, hogy 30 ezüstön clárultatik, a’ Tanitványitol el- 1 agyatik; fájdalmas, megútáltt, a’ bűneinkért megsebesített, és megrontott, bűnösök közé számláltt, mészárszékre vitt juh gyanánt békességesen tűrő férjfiú lesz; meg- ligattyák a1 kezeit ’s lábait epével és etzettel itattyák ; a’ ruháit sorssal elosztják, (Isa. LIIL Zak. X, 6,7. Zsolt. XXI, 18, 19. LXViíl, 22 ): Jesus kínszenvedésének történetírásából pedig kitetszik, hogy mind ezek ő rajta estek meg.

/) Véglire a’ mi a’ halála után lett dolgokat illeti, a’ ‘Próféták jövendölése szerint háláiban a’gonoszokhoz , temetésben pedig a’ gazdagokhoz hasonlónak, a’ sírjának az ő feltámadásáért és mennybemeneteléért ditsőségcsnek kell lennie; ő neki magának az Attyának jobbján ülnie, a’ pókanyóknak az ő liitére térniek kell (Zsolt. II. XV, 9, 10. LXV1I, 19. CIX. Isa. II. XL. XLIÍ. LX—LXIIL). Bizon- nyára valamint gyalázatos volt Jesusnak halála, úgy ellenkezőképpen ditsőséges volt az eltemettetése és sírja; mert drága Lenetekkel tiszta gyoltsba takarva, és kősziklába vájtt új sírba gazdagon temettctett el, onnan pedig ditső- ségesen feltámadt, mennybe ment, és a’ legtávolabb nemzetek is mint lelki királynak meghódoltak, a’ bitére tértek (Mát. XXVII, 57-60. Ján. XIX, 38-42. Mark XIII,

10. XVI, 19. Rom. I, 8. Kol. I, 23.).

i 30