Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
Üdvözítőnek Megváltónak rontani, és az embereket a' kár hozatbol kiragadni (Justin, Lkai. c. Tryph, Iraen. L. V. Teriül. L, II. c. M ac. Leo M. Serin. II. de nativ. Dom.). Nehezen pedig lehet kétségbe hozni, hogy az Isten Adómnak nagyobb vigasztalására még bővebben es világosabban is megmagyarázta ezt az Ígéretet; valamint azt sem, hogy a’ vízözön előtt éltt Pátriárkák friss emlékezetben tartották, és minden hamisítás nélkül a’ maradékaikra átadták; a’ mi annál könnyebben megeshetett, minthogy az akkori emberek közönségesen 8—900 esztendeig, és a’ fölött is éltek. Ad ám maga 930-dik esztendőben, és tsak i 20 esztendővel előbb halt meg, mint Noé született, ki a‘att esett a'vízözön ; illy hoszszas iidő alatt pedig számtalanszor megkérdhették őtet a’ fiai és unokái, hogy hogyan mint lett, 's járt az emberi nemzet. Adáin pedig százszor meg százszor elbeszélhette elüttök az eredeti áí- lapottyát, boldogtalan esetét, és a1 Megváltóid vett Ígéretet. Ezek ismét nem titkolták el Noé, és annak három fiai Sem, Xám, és Jáfet előtt, hogy mái hallottak az ős attyokíol. Tudták tehát a’ vízözön előír, éíít Pátriárkák a* jövendő Szabaditól Üdvözítőt Megváltót; tudták azt is, hogy ki az igaz Isten, mit parantsoU, és hogyan kell neki szolgálni; a’ mint különösen ditséri is a’ szent írás Ábelt, Süthet, Enost, Henokot a’ szent életért (I Mo) . ÍV, 26. V. Zsid. XL). Azonban már az első emberekben is kitetszett az emberi természetnek megvesztegetett állapottya, és olly gonosz életre elfajultak, hogy az Isten mindnyájukat a’ föld színéről vízióméi eltörölte Noén, az ő fiain, menyein, és féleségén kivid (I Moy. Ví— IX.). A’ vízözön után elszaporodtak az ó maradékai, küiömbíéle nemzeteket alkottak, jó darab iideig az igaz Istennek imádói, és a’ Megváltóról szólló isteni ígéretnek örökösei voltak: de minek- utánna azok is megromlottak, nap, hold, tsillag, ember, állat, növevény, bálványimádók lettek volna, hogy az igaz Istennek tisztelete, és a1 Megváltóról szólló ígéret se mennyen feledékenységbe, kibírta az Isten Ábrahámot Kal- daeának Ur nevű földéről, a’ rokonsága közül, és Kanáan földére Vezette azzal az Ígérettel, hogy nagy nemzetséggé teszi, megáldgya, pedig ő benne még a" földnek minden nemzetségeit is. Ezt az ígéretet több ízben megújította, p. o. mikor nekf a’ feleségétől fiat igéit; mikor ezt feláldozni parantsolta, és Abrahám még sem tsüggedt el a’ hitében, hogy számos marat!okot bá y ; mikor vele frigyet