Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
87 végtzél lyát elérheti; a’ mennyből alásúgározó tanításnak világával, és benne munkálkodó maiaszttyával meg- világosíttattya az értelmét, megerósííteíi az akaratját; megadattya magának a’ tiszteletet, mellyel tartozik iránta az emberi nemzet; megérdemelteti, és megháláltattya a' tenger testi 's lelki jókat, mellyek nélkül az emberek szűkölködnek-, magát megengesztelteti; és az embereket a1 kegyelmébe, az örök életnek elvesztett jusd ha viszszaállíttattya. A7 szent Atyák midőn az eredendő bűnnel megvesztegetett emberről értekeznek, annak példáját, és árnyék- rajzolattyát közönségesen abban a' szerentséílen utazóban lelik, kiről az Evangyeliom (Luk. X, 30—37.) azt írja, hogy alámenvén Jcrusalcmböl Jerikóba, latrok kezébe esett, kit is, minekutánna mindenétől megfosztottak volna, még annyi sebekkel is megterheltek, hogy léiből ttan az űt megélt hagyták; hanem egy átmenő Szamaritanus megszánván őtet, felemelte a’ barmára, szállásra vitte, ápolta, gyógyította, íittyára menvén, további gyógyítását szinte jutalom ígérettel is a" házi gazdára hízta (Aug. Serm. 132.). Mitsoda határ nélkül való könyörületessége és irgalmassága az Istennek nem tetszik ki ezen példázatból az első eset által igazán latrok kezébe esett és sebekkel megterheitt emberi nemzet iránt! A’ végtzél lyának megeszközlésére miilyen segéd eszközöket, miiíyen világosságot, miilyen bátorítást nem várhat az ember illy kegyes gondos orvostol! Midőn egy részről az emberi nemzetnek ezen nyomorúságos a’ maga végtzéllyára , és legfőbb kötelességeinek teljesítésére képtelen voltát, más részről pedig az Istennek nagy irgalmasságát eszünkben forgatjuk , mellyböl Szabadító Üdvözítő Megváltó által u bontakozott sorsunkon akart segíteni, lehetetlen nem bötsülnünk ezt az igen kívánatos ajándékát, és nagy szivbéli örömmel nem fogadnunk az üdvösségnek azon eszközeit, meljeket ez a’ Szabadító Üdvözítő Megváltó kezünkbe nyújt; lehetetlen illendő hálaadatossággal nem magasztalnunk az Istennek irgalmasságát, és magunkkal el nem hitetnünk, hogy a7 kegyelem osztogatásban is az 6 ítéletei nagy melység, és hogy minden tettei igazak, jók, helyesek, bölcsességgel teljesek (Zsolt. XXXV, 7. CXVIÍI, 151.). Ebből lányuk, hogy mi volt az ember az eredeti ál'apottyában, mi lettazAdám esete után, és minek kell lenni a’ Megváltásnak jótétemén- nyével; mitsoda mivolti jussa! hír, mitsoda eredeti jó és tehetség van benne; mennyi gyarlóság és tökélletlenség fért hozzá; mennyit vesztett el á7 bötscböl; mit várhat az
