Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

72

kezések vetek közötted és az aszszontj között, a’ te ina god, és az 6 magva között: ó rontya meg a’ te fejedet; te pedig leselkedsz a> sarka után. Az aszszonynak ez lett a’ büntetése: Megsokasítom a’ nyavalyáidat; fajdalommal szülsz; és a férjed hatalma alatt élsz , ki uralkodik rajtad. Ádámhoz pedig így szúllott a’ letzke: Minthogy hallgattad «’ feleséged szavát} és ettél a? gyümöltsbiil, mellybölparantsoltam hogy ne egyél; átkozott a’ föld a' te munkádban ; fáradsággal eszel abból életednek mindén napjain; töviseket és bojtorjánokat hoz neked, és a' földnek füvét eszed, ortzád verejtékével eszed a* kenyeret3 mig viszszatérsz a* földbe, mellyböl véve vagy ; mert por vagy, és porba viszszatérsz. Mindgyárt adóit az Isten mind kettejeknek bőr öltözetet, és hogy ki ne nyújtsák a’ kezeket az élet fájára, egyenek belőle, és élJyenek, kiparan- tsolta őket a’ gyönyörűségnek kertéből az egyéb földre; sőt Kerub angyalt is állított az élet fája úítyáuak őrizetére (I Moy. III. Conc. Trid. Sess. Y. c. 1.).

íme az eredeti ártatlanság’, és ahoz arányzott boldogság’ vesztének oka! ime a’ világi testi lelki bajoknak és nyomorúságoknak forrása! Megromlott az embernek természete testére és lelkére nézve. A’ testére nézve meggyengült, megerőtlenedett, magába szívta a’ sokféle betegségeknek, és nyavalyáknak magvát, küjömbféle nyomorúságok, dolgok, és halál alá vettetett. A’ lelkére nézve megtompult az értelemnek éle; az akarat is lassú és rüst lett a’jóra, friss pedig és hajlandó a’ roszra; az érzemé- nyesség erőt vett az eszességen; felkapott a’ büszkeség, inelíy a’ földi boldogságra rendetlenül vágy, a’ lelkieket pedig tsekélyeknek alatsonyjtóknak tartya. így ütöttek el az első emberek az ő végtzéltyoktol, elvesztették az eredeti ártatlanságokat, és azzal egygyütt az Isten’ kegyelmét; mint Isten ellen szegezett teremtmények büntetésre méltók lettek, mig ezen megvesztegetett állapotban maradnak. így jött az ördögnek irigységéből a3 földnek kerekségébe halál (Bölts. IV, 24. Ján. Vili, 44.) ; a’ mennyire pedig Éva a’ jó és gonosztudásra vágyott, ég Istenhez hasonló lenni akart, kevélységből vette eredetéi minden veszedelem (Tob. IV, 14. Sirák X, 15. Aug. L. IL de Gém ad litt. c. 30.).

Az így meg esett első embertől ki nem telt a' megvesztegetett testi lelki erejét, az eredeti ártatlanságát, az Isten kegyelmét, és az üdvösségügyelő állapottyát helyre állítani; magát az laton képe és hasonlatossága szerint