Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
50 deniké volt? Ennek a1 kérdésnek veleje abban áll, begy a’ régi Napkeletiek a/.t hitték, valamint a‘ Törökök meg most is hiszik, hogy a’ más Világon szint’ úgy helye lesz a’ testi gyönyörűségnek mint ezen a’ világon, és hogy foly - láttatni fog a’ Házasság, mellyel kiki köt ezen a’ világon. Átlátták pedig a’ Sadducaeusok, hogy magában is tsunya. de az Istentől sem helybenhagyható dolog, hogy egy asz- szony több, az előhozott példában pedig hét férjfinak felesége legyen; azért inkább azt hitték, hogy a’ lelek sen» halhatatlan, a’ test sem támad fel. Erre a' kérdésre Kiis- tus Urunk így felelt: Tévelyegtek, nem tudván az írásokat, sem az Istennek erejét; merta’ feltámadásban se nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem lesznek mint az Istennek angyalai a’ mennyben. Ezen a‘ világon tudniillik a’ szaporodás végett szükséges a’ házasság; különbben a’ főid kihal az emberekből: a’ más világon pedig, minthogy ki nem halnak, sem szaporodásra, sem házasságra nem szorulnak. Ezzel a} felelettel ledöntötte Kristus a” talpfalat, mellyen építve volt a’ Sadducaeusoknak ellenvetése. Hogy pedig az emberek ki nem balnak, azt tovább így vitatta: A’ halottaknak feltámadásáról pedig nem olvastátok*é, a’ mit mondott az Isten Moyses eiőtt az égé bokorban: Én vagyok Abrakomnak, Izsónknak, és Jakoknak Istene? Az Isten nem a’ boltiaknak, hanem az élőknek Istene. Mintha mondta volna: Ábrahám, Izsáak, Jákob mintegy négy száz esztendővel előbb halt meg, mintsem az Isten Moysessel szóllott volna a’ bök őrből fi Moy. XT, 13. Ap. Tsel. VII, Ö-3: még is a’ holttok után iily későit mbgát az ő Isteneknek mondgya (II Moy. VI, 15. I Moy. XLVIII, 15.}. Nem lehet pedig holttaké az Isten, kik Hintsenek, hanem élőké; tehátÁbrahámnak, Izsáaknak, és Jákobnak is éiniek kellett akkor, mikor az Isten Moysessel szóllott kétség kívül nem test, hanem lélek szerint; következen- dőképpen aJ lelkeknek halhatatlanoknak, és a’ testeknek is feltámadhatóknak kell lenni. És azt mondgya a’ szent írás, hogy ezt hallván a’ sereg, tsudálkozott a’ feleletnek böltsességén (Mát. XXII, 23—33.3. Ebből kitetszik, hogy a’ Sadducaeusokon kívül a’ Zsidók hitték a’ lélek halhatatlanságát, Kristus Urunk is abban őket megerősítette í De máskor is feltette a’ lélek halhatatlanságát; mert predikái- lásra küldvén a’ Tanítványokat ezen szavakkal bátorított;! őket: Ne féllyetek azoktól, a kik megölik a’ testet ; a' lelket pedig meg nem Ölhetik: hanem inkább féllyetek attól j a* £4' ai lelket és ak testet is gehetitiába vetheti
