Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
51 (Mát. X, 28.); vagy mikor leírván a’ végső ítéletei, a' választottakról, és a’ kárhozottakroi mondgya: Ezek az örök kínba mennek; a,z igazak pedig az örök éleibe (Mát» XXV, 46.). A‘ Bolts is azt mondgya, hogy a’ por viszsza- ler a’ földbe, a' honnan volt, a' lélek pedig az Istenhez, a’ ki adta (Pred. XII, 7,). Más helyen ismét hoszszan leírja, hogy meily kívánatos, vigasztalással tellyes, és hol* dog az igazaknak, ellenben meily kínos, szégyennel bánkodással és íiirdaiásokkal tellyes a1 gonoszoknak sorsa az ó iiolttok után, es az ítélet napján (Bolts. Ili—V.); a’ minek nints helye, ha a’lélek nem halhatatlan. Nem tsak pedig a’ Zsidóknál közönséges volt ez a* hit, hanem a’pogány nemzeteknél is, kik bolgó, hazajáró lelkeket, holtaknak Isteneit, országát hitték , és ezt most pokolnak, most Elisaeum mezejének, most más meg másnak hittak (tartsd öszve Senec. ep. 110. Cic. Tuse. qu. L. í, c. 16.); s azért kiiiömbféle tisztulásokat, áldozatokat gondoltak ki, hogy vagy a’ meghoitíaknak bűneit elmossák, vagy a’ hoíttak országának Isteneit engesztelíyék. Mennyivel inkább sarkalatos ágazattya ez a’ keresztény Hitnek, meily az ő három közönséges vallásában taríya: hiszem a? test* vek feltámadását „ és az Örök életet. A* szent Atyák is megegygyezóleg azt taiúííyák; sőt az egész keresztény Ilit azon épül, minthogy annak talpfala, hogy tagadgya meg magát az ember, vegye fel magára a’ keresztet, és úgy kövesse Kristust; hogy a’ kik feleséget vesznek, annyi- lián tartsak, mintha feleségtelenek volnának; a’ kik sírnak, mintha semmi bajok sem volna; a’ kik örülnek, mintha nem volna, min ürüiniek; a’kik vesznek valamit, mintha semmivel sem bírnának; a’ kikéinek a" világgal, mintha nem élnének (Mát. XVI, 2í. I Kor. VII, 29—31.). Kérdheti mind ezekre egyvalaki: Ml jóit tett Kristus, hogy iiiy kémény Reiigiót parantsclt, azt tsudákkal erősítette, és vérével petsételte? Mi jót tettek az Apostolok, és sok ezer Mártírok, kik azt a’ világra terjesztették, és azért meghaltak? mi jót tesznek minden állapotú, korú, rendű, nemű jámborok, kik azt megtartyák követik, a’ szerint az indulattyaikat zabolázzák, magokat sok gyönyörűségektől megtartoztattyák, sok sanyarúságokra elszán nyákl mennyivel kívánatosabb és okosabb a' gonoszoknak élete az igazakénál, ha az embernek leike nem halhatatlan ? Negyedik és legdíszesebb tulajdonsága az ember lelkének az, hogy az ó eredeti áílapottyában, a’ mint a’ Bulls mondgya (Bred. VII, 30.) az isten igazzá teremtette az
