Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

46

öló eszközökkel sem halhatott volna meg ; vagy hogy a’ természetnek ereje szerint halhatatlan maradt volna: hanem hogy az Istennek téteményes akarattyábol, és természet fölött való kegyelméből vagy éppen nem halt volna meg, és a’ mint most él a’ földön, ugyanazon testben átvitetett volna a' boldogságnak hazájába; vagy ha ez a1 mostani vastag test nem lehet d mennyei boldogságnak birtokosa, minden erőltetés és fájdalom nélkül finomabbá lett volna, melly a mennyországhoz illik (I Kor. XV.). Addig is pedig hogy a’ betegség erőtlenség, halál ellen magát védelmezhesse , ha valamelly tagját megsértette , ismét meggyógyíthassa, kétség kívül az élet fájával ápolta volna, melly a’ paraditsomnak közepén állott egy más ellenkező tulajdonságú halálhozó fával egygyütt, mellyet a’ szent írás jó és gonosz tudás fajának nevez, közönségesen pedig tiltott fának nevezünk. Hogy eredeti állapotunkban halhatatlan lett volna a' testünk, önkényt következik ez abból, hogy az Isten, mikor a’ jó és gonosz tudás fáját tiltotta, előre megintette az embert, hogy meghal, ha abból eszik; és mikor megszegte a’ parantsolatot, büntetésképpen hagyta meg, hogy térjen viszsza a1 földbe, melly- böl véve van; mikor pedig kihajtotta a’paraditsombol, annak elejébe és őrizetére egy Kerub angyalt állított kétélű tüzes karddal, hogy az ember ki ne nyújtsa a' kezét, és az életnek fiijáról vegyen, egyen , és örökké éltyen; De a’ szent írás is több helyeken azt vitattya, hogy bűn által jött a’ halál a’ világra: tehát ellenkezőképpen, ha Adám nem evett volna a1 tiltott fából, nem halt volna meg; ’s így a’ testre nézve halhatatlanok lettünk volna. A’ Bölts is látszattyát viseli, mintha ezt akarná mondani: Az Isten halhatatlanná teremtette az embert-------az ördög irigységéből pedig halál jött be a' föld kerekségébe (Bölts. II, 23,2-1. Bom. V, 12. tartsd öszve Conc. Afric. plen. a. 418. Trid. Scss. V. S. August. L. VI. de Gen. ad litt. c. 25. 31.).

A’ ini pedig a’ lelket illeti, az nemesebb része az embernek, úgy szollván az ember maga, nem is annyira állati, mint lelki világhoz tartozó; azért méltó annak tulajdonságait élesebb szemügy alá venni.

Első és talp tulajdonsága annak , hogy egyszerű (simplex immaterialis) test és részek nélkül való, eloszolhatai- lan ; mert semmi testi érzékenységgel, se látással, se hallással , se szaglással, sem ízleléssel, sem illetéssel nem érezhető mint a’ test. Azután az ő munkálattya , hogy a’ tárgyaknak tulajdonságait felfogja, egymással öszvetartya,