Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
45 az ú kívánságától elvonatrán , és kit eget létrán. Szent Jánosnak szavai szerint. Valami e világban vagyon, a9 test kívánsága, és ai szemek kívánsága, és az élet kevélysége (I Ján. II, 16.), a" bujaság, fösvénység, és kevélység az a’ három késértő ördög, meiiyet szüntelen magunkkal hordozunk, és mellyel hogy erősen viaskodgyunk, ezer helyen parantsollya a’ szent írás. Ha azért vétkezünk, ne tóllyuk annak okát a1 késértő ördögre, hanem magunkra. Féllyiink a’bűntől, mert szent János szerint (I Ján. III, 8.) a ki bűnt tselekszik, az ördögtől vagyon; mert az ördög eleitől fogva vétkezik ; a’ mitől Isten őrizzen ! Amen. 47. Katekezis bj Az Emberek. Az Angyalok után legjelesebb teremtmények az emberek elannyira, hogy szent Dávidnak bizonyítása (Zsolt. VIII, 7.) szerint az Isten tsak kevéssel kisebbekké tette őket azoknál; azért most az emberekről* az ő eredeti, és mostani állapottyokrol kell szóiianunk, hogy értsük meg azon viszonyokat, kötelességeket, es Ínségeket, mellyek- bcn áll az emberi nemzet. Az embernek teremtéséről mái fellyebb értekeztünk. Értettük akkor, hogy az Isten két részből alkotta őtet, testből és leiekből. Mind a* kettőben az emberi természetnek méltóságára nézett; mert akkor fogott az alkotásához, mikor a’ föld egy boldog lakásnak el volt készítve; nem egy legyeit szóval fogott ahoz, hanem tanakodva mint valami nagy dologhoz. Mint földi lakost főidből alkotta ugyan, hanem égfelé emeltt szép termettel , tsuda mesterségekre ügyes tagokkal , és értelmes szállásra képes nyelvvel megajándékozta. A’ lelkét pedig a’ maga képének hasonlatosságára értelemmel akarattal, több isteni tökélletes- ségekhez hasonló tehetségekkel felruházta. Hogy a' tarsa- ságos élet gyönyörűségének híjával se legyen, s. ját testéből hozzá hasonló aszszony társat adott neki; mind kette- jeket paraditsomba helyheztette, úgy szóllván, a' természetnek birtokos uraivá tette, és megáldotta. Mitsoda felség, mitsoda méltóság nem tűnik ki az emberi természetnek tsak ezen tulajdonságaiból is! A’ mi különösen a*' testét illeti, nem mondom, hogy erőszakos móddal p. o. etetővel, fegyverrel, vagy más
