Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

29 toll a világnak teremtése eleit, hogy szentek és makula nélkül valók legyünk az ő színe- előtt a' szeretet által (Efes. 1, 4.). Szabadon választott ő minket; mert min­deneket az akarattyának tanátsa szerint tseJekszik (Efes. I, 9.}. Öröktol fogva választott, hogy Kristns által örök­ké iidvöziillyiink. Hogy bizonyíthatta meg szembetűnőb­ben az irántunkvaló szeretet ét; avagy mivel kötelezhetett bennünket jobban a' viszontagos szeleteire, és hálaada- tosságra ? 2- or De rettenetes is az ő végzéseiben az Isten , ki­váltképpen ha igazán megfontollyuk Kristus Eriink mon­dását: Sokatt vannak a' hivatalosok, de kevesen a3 válasz­tottak (Mát. XX, 16). Viszszatetszik ugyan ez a’ bűnö­söknek, kiknek minden hasonlítás nélkül nagyobb a" szá­ma, hogy sem az igazaké. Viszszatetszik az Eretnekek­nek is, kik, a' mint a* világon vannak külömbféle neve­zetek alatt elszéllcdve, olly számosán lehetnek, mint az egyedül igaz és üdvözítő katolika hiten lévők. Viszsza­tetszik a’ hitleneknek, kik’ majd annyin vannak, mint a’ kik Kristusban hisznek; és a* helyett hogy igazán ügyel­nének az Istennek böltsességére, melly kinekkinek az üdvösségre alkalmatos eszközöket nyújt; vagy jóságára, melly kinekkinek üdvösségét akarja; vagy igazságára, melly kinekkinek megfizet az érdeme, és tseiokedetei szerint ; a’ helyett hogy szivekre vennék, hogy az Isten jóságának, tűrésének, hoszszn várakozásának, intéseinek, hivogatá- sainak, és kegyelmeinek gazdagságit megvetik, magoknak keménysége és penitentziátlan szíve szerint haragot gyüjt- vén a’ haragnak, és az Isten Ítéletének napjára (Rom. IX, 4, 5.), mind tsak a’ kegyelmező irgalmassággal bíztattyák, vagy is inkább altattyák magokat : de mit tehetünk róla, ha az Istett könyörül, a kin akar ; és megkeményíti , «’ kit akar; ha hatalma van mint a fazíkasnak azon sár­itól némeily edényt tisztességre, németlyetpedig gyalázat­ra tsinálni (Rom. IX, 18—21.)? mit tehetünk Kristus- nak előhozott mondásáról : Sokan vannak al hivatalosok, de kevesen a3 választottak; megmeg egy másról, hogy so­kan vannak, a’ kik a’ széles úton és tágas kapun kár­hozatba ménnek; kevesen pedig, a kik a keskeny utat és szűk kaput választyák, melly az életbe vezet (Mát. VII, 13, 14.) ? Igazán int szent Pál (Filip. II, 12.): félelemmel és rettegéssel mttnkálkodgyatok az üdv ősségieken. 3- or Minthogy változhatatlan az Isten az ő feltett szán­dékaiban nem is állhat ellen senki az ó akarattyának (Rom.

Next

/
Thumbnails
Contents