Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
IX, 19.), nem eshetnek el a' jutalomtol a1 jók, sem a' gonoszok nem kerülhetik el a' büntetést: mitsoda serkenthet még hathatósabban bennünket ezen kívül a’ jóra, mitsoda tartoztathat a* rosztol? 4-er Mivel pedig a' választatás Isten kegyelme, a’ megvettctés pedig egyedül tsak a’ gonoszon vagy a’ benőn fogva történik, méltó szüntelen a’ szivünkben viselni szent Péternek intését: Atyámfiái/ igyekezzetek, hogy a jó tselekedetek által bizonyosa tegyétek a’ hivatalotokat: mert ezt tselekedvén s soha sem vétkeztek (II Pét. I, 10.). Amen. 45. K a t e k e z i s Ä világ teremtésének rendgye, és tzéllya. \ Az Istennek feltett szándékait, vagy elevevaló végzéseit azoknak tellyesítése, az az tselekedetek követik, mel- lyek között legszembetűnőbb a’ világnak teremtése és gondviselése. Mind a’ kettőről már az első Tanításokban szó volt: de mivel annak itt volna tulajdon helye, legalább tsak a1 mik ottan nem magyaráztattak meg, itten adathatnak elő. Teremteni annyit tesz, mint semmiből valamit kihozni. A' teremtés azért négyet foglal magában: 3-örhogy az Istenen kívül semmi sem volt öröktől fogva; 2-or hogy egyedül tsak az Isten szerzője mindennek; 3-or hogy ő kívüle mindennek kezdete van; ’s így 4-er az egész természetnek is. A’ ki ezek közül tsak egyet nem hisz, az a’ teremtést sem hiszi. Kiki pedig az eszével feléri, hogy a’ teremtés mindenható erőt kíván; ’s azért Istenen kívül senki sem teremthet: hanem vannak, a’ kik kettős teremtést hisznek, elsőt, mellyel az Isten a’ mennynek, földnek , és mindennek, a’ mi van, egyszerre léteit adott; másodikat pedig, mellyel a’ teremtett dolgokat abba a1 rendbe hozta volna, a’ mellyben most vannak. Ezt az állítást, mivel a’ szent írással megférhet, eltűrhetni (Bölts. XI, 18.); hanem ha ki azt úgy értené, a’ mint némellyek értik, mintha a* mostani világot nem egyenesen hozta volna ki semmiből a’ léteire, hanem egy más világnak omladékából , melly az előtt több ezer esztendeig állott, újra képezte volna, ezt már a’ szent írással is laegegyeztetni, és el is hinni nehezebb. Ezeknél még hibásabbak, a’ kik