Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
234 szontalaii szolgáknak vallani, roszat, tisztátalant, igazságtalant még fsak nem is gondolni, ha pedig vétkeztünk, megtérni penitcntziát tartani (Mát. V, 28,29, 30. XVI, 24. XVIII, 3. Luk XIII, 3. XIV, 26. XVIII, 10. Ap. Tsel. II, 38. III, 19.). y) Az embertársainkra nézve, hogy minden embereket nem tsak a’ jóakarókat, hanem még az ellenséget is mint magunkat szeressük, nem tsak haraggal, rövidséges beszédekkel, tselckedetekkel senkit meg ne keseríttsünk, hanem még az ellenünk vétet- teknck is megbotsássunk (Mát. V, 21—26. Luk. VI, 27-— 38. Ján. XIII, 34.). 5) A’ világra nézve, hogy meddig az Isten ez életben tartoztat bennünket, készítő és érdem- száporító helynek, annak javait pedig az erköltsnek gyakorlására segítő eszközöknek nézzük, mikor pedig az erkölts vagy a’ kötelesség kivánnya, azoktól megválni készek legyünk (Mát. VI, 19, 20. 33. XIX, 27—29. Mark X, 23. I Kor. VII, 31.). i) Ezen kötelességeket pedig mind tsak ezen két talpokbol származtattya, mel- lyet az egész keresztény törvénykönyv sommájának tarthatni : Szeressedd a te Uradat Istenedet telly es szivedből y tellyes telkedből, és minden erődből; és: Szeressedd fel eb áréit ódat mint fennen magadat (Mát. XXII, 35— 40.). £) Azt kivánnya végtire, hogy mind ezen kötelességeknek tellyesítésére első és fő indítóok legyen az Istennek akarattya iránt való tisztelet, az ő tökélletes- ségeinek követése, az ő jótéteménnyei iránt való hálaa- daiosság; azután az örök üdvösségnek elnyerése, az örök kárhozatnak eltávoztatása, magunk és a' felebarátunk boldogsága (Mát. V, 3—12. 48. XXV, 30—46. Mark X, 29, 30. Luk. VI, 35. IX, 35. Ján. XV, 12. Rom. XIII, 1—6. I Tim. IV, 8.) *). keresztény törvénykönyvnek ezen fő tzikkelyei helyesen megegygyez- nek a1 hitvallásnak ágazattyaival, hogy a’ meg nem romlottak tökéllete- sedgyenek , a’ bűnösök pedig megjobbullyanak. Tulajdona ezen törvény- könyvnek, hogy a’ keresztény kötelességeket határozottabban előadgya, tisztább talpokokbol származtattya, és hathatósabb inditóokokkal végre- hajtattya. Ebben a’ részben is foglaltatnak nem titkok ugyan, hanem ol- lyan igazságok, mellyek kinyilatkoztatás nélkül alkalmasint örök homályban maradtak volna; p. o. hogy az Istent, minden embert, m*"g az ellenséget is szeretni kell; a’ roszért jóval viszszafjzetni; Kristusban hinni, reményleni, őtet szeretni, a’ roszat még gondolattal sem követni. De a’ természetes kötelességeket is újra és világosabban magyarázza, új kötelező erővel erősíti; p. o. hogy az Istennek parautsolattyait tartsuk meg, a1 hivatalbéli kötelusségeinket tellj'esittsük. Ezzel a’ jeles erköltstanitással el- tiltatik a1 Politicusoknak énsége (Egoismus), a’ Stoicusoknak indulatlaii- sága, az Epicureusoknak boldogságvudázása, az lisscnusoknak titoktartása
