Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
235 c) A’ keresztény Religiónak szertartásos részét (rituale) a' mi illeti, & külső isteni tisztelet ollyan szertartásokból áll, mellyek nem tsak a’ tanultlan, hanem a’ derülttehb, tudósahb, és egyátallyában minden emberben, a’ kinek szivében a’ keresztény Religiónak hit és erköltsügyelő része gyökeret vert, a’ belső isteni tiszteletet és erköltsszeretetet élesztik, a’ kötelességeket emlékezetbe hozzák, az istenességet táplállyák , a’ mivoltokban egyiigyüek, az értelmekben felségesek. Hlyének kiváltképpen a' Kristustol rendeltt Szentségek; nevezetesen: a' Keresztség, mellyben az ember az Istennek választott népe, és országának örökösei közé fogadtatik, és felszenteltetik; a' Bérmálás, mclly által a’ hitben erősödik; a' Penitentzia, nielly által a* * megtértt bűnös bizonyos alku alatt Isten kegyelmébe viszszajut; az 01- tári Szentség, mellyben Kristusnak áldozattya jelképesen megújíttatik, az ember pedig annak érdemeiben része- síttetik, az isteni és felebaráti szeretetben öregbíttetik; az Egyházi Rend, mellyben a”' papi hivatalnak, a' Házasság, mellyben a' házas állapotnak kötelességeit különös isteni malaszt könnyebbíti; és az utolsó Kenet, mellyben a’ beteg az örökkévalóságra készül. Ezeken kívül a’ keresztény Religiónak titkai, történettárgyai, az Isten-* töl vett jótétemények is külömbféle ünnepekre, templomokra, egyházi iidőkre, és szertartásokra méltó okot és alkalmatosságot adtak (Efes. V, 18—20 ). *). d) Végtire ha Kristus követőinek egy religioi társaságba mint az Istennek egy közönséges erköltsi országba öszveszerkeztetését és kormányrendét (organismus Eccle(mysticismus), a’ Sadducaeusoknak érzeményeskedése, a’ Farizeusoknak gépelyessége, a’ Zsidóknak tzeremoniaszolgálattya ; egyátallyában megjob- bíttatik a’ vastag önszeretet, és a’ szolgai felelem. *) A’ keresztény Religiónak szertartásai is szép egygyességben állnak a1 hitvallásnak és törvénykönyvnek tzjkkelyeiyel; mert vagy azoknak emlékeztető jelei, vagy azokkal arányos indulatoknak jelképes kifejezései, és igen alkalmatosak, hogy az ember az Istenhez és Kristnshoz emelkedgyen, a’ bűnösök megtérjenek, mindnyáján egymást szeressék. Kristus azonban fsak a’ fő, és minden embernek természetéhez illő szertartásokat, a’ Szentségeket parantsolta meg, a’ többieknek felállítását pedig, mellyek az {időnek, és helynek környiilállásaihoz, vagyr az embereknek gondolkodása modgyához és szokásaihoz képest hasznosak lehetnek , az Kgyliázi l.löljá- rókra bízta. A’ szertartásokban is némellyek téteményesek, mint a’ Kristus áldozatijának megújítása, és a: hét Szentségek; a’ többiek pedig természetesek, mint a’ templomok, ünnepek. Tiszta a' keresztény R*ligió- nak szertartásos része a’ régi Zsidóknak gépelyességétol, a’ Pogányoknak iszszonyú áldozattyaitol, hijábanvaló babonaságaitol, elmeszéllcsztű é* W1 költsrunto vendégeskedéseitől, tántzaitol, néznjátél.aitol.
