Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
198 szándékát akaratiját maga köteles»égének néni tartani, szivére néni venni. És mi egyéb a’ Religio, mint az Istennek illyen (ismerete, önmagának e szerint való alkalmaztatása? {Szükséges tehát neki a’ Religio, ha ember akar maradni. O Atyámfia! hidd el, hogy a‘ ki a’ religioi érzést nein az emberi természetnek kellő középéből, hanem a' nevelésbé{i előítéletektől, a' természetes jelenéseknek félelmes voltából, a' polgári kormányo- zóknak és Papoknak ijesztgetéseiből, az emberi nemzetnek deriiléséból származtatva, észre nem veszi, hogy mind ezek tsak akkor foghatnak az emberen, mikor már meg van a' természetében vetve a1 Religiónak talpfala; küiömben honnan van, hogy a’ nevelésnek, kormányrendnek, vallásoknak külömbözése mellett, a' természet titkainak kifejlődése, az előítéleteknek elenyé- szése után is, a' legderüittebb és legszilajabb nemzetek között tellyes divatban áll akármiilyen Religio? c) Szüksége* a' Religio azért, mert azt kivánnya a* felséges Istennek tisztelete. Az Istent köreim sem azért kell tisztelni, mintha ő arra szorult volna; mert ő vég- hetellenül nagyobb a3 mi ditséretünknél (Sirák XUIII, 33.): hanem azért, mert az embernek mint Isten neméből az ó képére és hasonlatosságára alkotott valónak természetébe van vésve, hogy minden jót és tökélleteset tisztellyen bötsüllyön. Marha mi tisztellyük bötsiillyük a’ szülőinket azért, hegy tőlök vettük az életünket es nevelésünket; a' jótévőinket azért, hogy minket a" jó- tettekkel boldogabbakká tettek; az Urainkat azért, hogy gondunkat viselik, és oltalmaznak; a’ nálunknál tudó- sabbakat tökélletesehbeket azért, hogy nálunknál jelesebbek érdemesebbek; mennyivel inkább minden kitelhető tisztelettel szeretettel hálaadatossággal engedelmességgel tartozunk az Istennek mint a' világ köz Urának alkotójának gondviselőjének, de kivált az emberre nézve legkegyesebb atyának, legnagyobb jótévőuek, legszentebb törvényhozónak, legigazságosabb bírónak, önmagában legtökélletesebb valóságnak, kitol, ki által, kiben vannak mindenek; kiben élünk, mozgunk, és vagyunk; ki nekünk életet, leliellefet, és mindent ád í És nem ezekben az indulatokban, és azokkal arányos magunk viseletében áll a’ Religio ? tehát az szükséges. d) Szükséges a’ Religio azért, mert a' nélkül az ember az ő végtzéllyát el nem érheti. De lássuk előbb WHilyik az embernek végtzéllya, avagy mire való
