Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
A* Religiónak ezen értelemhatarozásabol (definiti»») önkényt kitetszik, hogy a) a' Religiónak tárgya az Isten, és azon viszonyok, meJIyekben ő vele áll az ember; b) valója az ember maga, kinek ezen viszonyokat tudni, azokból regulákat származtatni, és magát ezek szerint alkalmaztatni kell; c) talpszere azon viszonyoknak, és ezekből keletkező életreguláknak ösmeretei, és magunknak azok szerint való alkalmaztatása; d') formája ezeu (ismereteknek minéműsége vagy észfogások (conceptus), in el lye két ama viszonyokról és regulákról alkot magának az ember; e) tzéllya, hogy az ember magát azok szerint alkalmaztatván az Istennek tetszését, és Végtzéllyát (másképp főjavál) elérhesse; f) lelke azon igyekezet, hogy az ember azon viszonyokat és regulákat minél jobban kitanullya, minden gondolattyát, kívánságát, szavát, tselekedetét, életét azok szerint alkalmaztassa, avagy istenes életű, az Istennek tetszésére méltó, és a' maga végtzéllyával megegygyező legyen, g) A’ Religiónak tárgy ügyelő talpregulája (principium objöctivum) : Van Isten önmagában legtíikélletesebb valóság, áz embernek pedig legkegyesebb attya, jótévője, törvényhozója, ítélő és jutalmazó bírója; 1i) valóügyeló talpregulája (principium subjectivum) pedig: Ösmerd meg az Istent, és irántavaló viszonyaidat, és alkalmaztasd a’ szerint magadat. ij A' Religio lehetséges; mert az ember természetesen képes ezen viszonyokat és életregulákat kitanulni, és magát azok szerint alkalmaztatni, k) A’ Religio valósa* gos; mert az Isten, irántavaló viszonyok, ezekből keletkező regulák nem költemény, sem képzelet, hanem valóság. Kitetszik tovább az is, hogy religioi tiszteletet szorosabb értelemben semmiféle teremtménynek sem szabad adni, hanem tsak az Istennek mint önmagában véghetet- len tökélletességű valóságnak, teremtő gondviselő törvényhozó ítélő jutalmazó Úrnak, millyen viszonyokban egy teremtménnyel sem állunk; noha tágasabb értelemben és eszközösen (mediate) a’Szenteknek tiszteletét is reiigioinak mondhattyuk, aJ mennyire tudniillik az Istenre mutat, kinek hiv szolgái és baráttyai voltak, éh kitől mennyei ditsőségre feimagasztaltattak. 2-ör Hány féle a' Religio? JEgyátaJlyában kétféle tárgy és valóügyelő (objectiva et subjectiva). Tárgyügyelő Re- ligiót teszi a’ religioi talpszereknek, avagy a’ többször említett viszonyok’ és életregulák* ösmereteinék öszves- sége, egymással való üszveküttetésé * a' mint mindazon13*
