Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
által az emberen kívül a* maga valóságában áli. Való- Ügyelő Religio pedig azon észfogások, mellyeket a’ viszonyokról és életregulákrol, kiki maga módgya szerint, tesz magának. — A' tárgyügyelő ismét vagy magában elme és gyakorléiSügyelő (theoretica és practica), vagy az útra módra nézve, mellyel annak (ismereteit kitanulhatni, természetes és kinyilatkoztatott (naturalis et revelata); vagy kivált az Isten' tiszteletére, és az embernek végtzéllyára nézve elégséges és elégtelen (sufficiens insufficiens). Az elmeügyelőt teszik a' viszonyoknak, a' gyakorlásügyelőt pedig azokból származó életreguláknak Ösmeretei, és ezek szerint való magunk viselete. Természetes Religio abban az emberben van, a' ki mind a' két rendű ösmereteket tsupán tsak a’ józan okoskodásnak úttyán, vagy a' természetnek tulajdonságaiból meríti , és magát azok szerint tsupántsak természetes ereiből alkalmaztattya; kinyilatkoztatott pedig abban van, a’ ki amaz ösmereteket isteni kinyilatkoztatásból meríti, azok szerint való Önalkaimaztatásat pedig ennek előadása szerint megtórténhetőnek tartya. Elégséges, ha annak utasítása mellett a’ végtzéllyát eléri; külömben elégtelen. ■— A' való ügy elő Religio ismét igaz vagy hamis (vera et fa/sa); belső és külső (interna et externa). Igaz, mikor az ember a' religioi ösmereteknek felfogásában meg nem tsalatkozik, külömben hamis. Belső, a' viszonyoknak ösmeretciben, és azokkal arányos gondolkodásnak módgyában és [indulatokban aii: ha ki pedig a' gondolkodásnak módgyat és indulattyait tselekedetekkel, és éleiének módgyával kimutattya, abban van'kiilső Religio. 3-0r Szükségessé a3 Religio? Egyátallyában szükséges a’ Religio; mert a) azt kivánnya annak önmagában fontos nyomos volta. A' (tárgyügyelő) .Religio ollyan világosság, mellyben előáll *) az Isten mint önmagában le^tökélletescbb valóság, mindennek eredeti oka és vég- tzéllya, az ő legböltsebb szándékaival, legkegyesebb és hatalmasabb tetteivel egygyütt; a’ világnak teremtője, és gondviselője, kitől, ki áltál, kiben vannak mindenek (Rom. XI, 36.); különösen ß) az embernek legkegyesebb Attya, minden szentségnek példája és kútfeje, legszentebb törvényhozója, legigazságosabb megitélője, és jutalmazója. y) Abban láttya az ember, hogy honnan és mirevató e' roppant világ minden alkotmánnyaival és kintseivel egygyütt. s) Abban talállya fel az ember legbizonyosabban azon érdeklő igazságokat, mellyeknek
