Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

radása másoknak befolyásával, és rajtalételévul eszközölte! ik meg. 4-er Még a' többi világgal, oktalan és lelketlen alkotmányokkal is szövetségben van , mellyek- kel mint annyi eszközökkel a' maga szolgálattyára hasznára él. Ezek a' kozok szövetségek, mellyck az embert az Istenhez, magához, embertársaihoz, a’ többi világhoz tsatollyák, viszonyoknak (relationes) neveztetnek, mel- lyeket hogy az ember éppen észre ne vegye, ne lássa, ne tudgya, lehetetlen; mert, a' mint a' korban nevckedik, testi lelki erei kifejtődnek, másoktól vett nevelés oktatás, külömbféle tudományok, tapasztalás gyakorlás által az elméjét deríti, az élelmét keresi, és hová tovább boldogabb állapotra törekedik, azon szerint mind jobban kitanullya, hogy minő köze szövetsége viszonya van az Istennel, Önmagával, embertársával, egyéb világgal, és e'béli ösmeretekkel arányos regulákat szab magának, mellyek szerint alkalmaztattya az életét. Mind ezen viszonyoknak , és azokból keletkező regidáknak tudása,, és ezek szerint magaalkalmaztatása tagasabb értelemben Religio. Szorosabb értelemben pedig, a' mint itt Veszszük, a3 Religio az Istennek és iránta i váló viszonyoknak (ismerete, és eh ez alkalmaztatott életnek módgyu. Religio tehát tsak ollyan emberben van, a' ki szeme elölt viseli, hogy van Isten, önmagában őrüktől fogva v éghetetlen tökeiletességű , minden tiszteletre szeretetté szolgálatra méltó valóság, a' világnak teremtő és gondviselő Ura, kitol, ki által, kiben vannak mindenek; kivált az embernek legkegyesebb attya, legnagyobb jótévője, legszentebb törvényhozója, Jegigazsagosabb jn- talmazúja, kinek van jnsa és hatalma megkívánni, hogy az ember őtet megösmerje, a' szentségben kövesse, az ó tetszése szerint tisztellye, és neki szolgallyon, a’ mire őtet kivált a' maga neméből alkotott halhatatlan léleknek tehetségeivel képesnek, és még a' testére nézve is nem tsak egyéb állatoknál jelesebbnek, hanem szinte birtokos nrának is tette tsak azért, hogy ha egy üdéig, mig tudniillik a’ világon él, hozzá a’jóságban és szentségben hasonló lenni igyekszik, legyen hozzá az örök hajlékokban is érdeme szerint hasonló boldog; és mind ezekből keletkező viszonyait, kötelességeit, mellyekben Istene, önmaga, embertársa, egyéb világ iránt áll, nyomozza, azok säerint magát alkalmaztattya, tsak azért, mert így kivánnyák az Istennek tökélletességei, abban van — Religio.