Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
185 27. Katekezis Az Isten tsak egy. Hogy tsak egyetlen egy az Isten, azokból is, a' mik róla eddig mondva vannak, világosan kitetszik. 1-ör Ugyanazon erőokok bizonyíttyák azt, a’ mellyeken fogva tudgyuk, hogy van Isten a’ világnak teremtője és gondviselője. Latlyuk tudniillik, hogy ez a' világ sokfele valóságokból, méllyék tsudálatos tulajdonságnak, és szépek, olly mesterségesen öszve van szerkezteivé, hogy ni időn egy részről minden a’ maga üdéjében történik, minden a' maga helyén van, minden a’ maga tzéllyára alkalmatos, minden több más valóságnak fenntartására rzolgál , még is tsak egyetlen egyet tesz a1 tenger sokféleség: más részről pedig midőn az alkotmányoknak egyik neme a’ másikkal szüntelen való viszszálkodásban és háborúságban van, egyik a’ másiknak halálos ellensége pusztítója úgy, hogy első tekintet szerint azt gondolhatná az ember, hogy a’ világ rövid üdő alatt elpusztul , még is 6000 esztendőtől fogva áll pedig úgy, hogy mind e’ mellett a' zűrzavarnál minden hasonlítás nélkül nagyobb, és szembetűnőbb annak egyátallyában való tulajdonsága az öszveillés , megegyezés, rend, sőt még inkább úgy tetszik, mintha az úgy nevezett viszszálko- dás és zűrzavar a’ világi rendhez tartozna. Tagadhatatlan pedig az emberi észnek törvénnyé, melly szerint mindenekben egységet keres, p. o. mikor ítél, következtet, sokféle gondolatokból egy értelmes beszédet mond , sokféle tapasztalásokból egy észrevételt tesz, közönséges regulákat, és tudomány épületeket alkotja’t. Valamint azért egy a' világ, és annak állandó szép rendgye; valamint egy a' gondolkodásnak törvénnyé: úgy egynek kell a'világ alkotójának és gondviselőjének, azaz egynek kell az Istennek is lennie; külömben hogy maradhat meg a'világban az állandó Öszveillés, megegyezés, rend? hogy állhat meg annyi viszontagságok, és háborúságok között, mellyek szüntelen dühösködnek, á’ világ maga? Egy ház a' világhoz képest semmi, még is bogy épülhet fel, hogy állhat meg szép rendben, a’hol nem egy, hanem külömbféle, és talán ellenkező gondolkodású annak építője és gondviselője ? valamint ellen-