Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
123 szatartani tudgya (Zsolt. Cili, 25—28.). Kinek szemébe nem tűnik itt egy közönséges végtzél, és azon munkálkodó számtalan eszközöknek megegygyezése ? 3- or De magain is a’ Teremtőm böltsességének meg- vethetetlen bizonysága vagyok. Az egész valóságomnak alkotmánnyá, annak minden tagja része akár egyenkint, akár öszvesen, akár a’ tisztén véve mi tsuda dolog? Az ember maga magának legnagyobb tsuda és titok, igen kér vés , a’ mit ő a’ testének alkotásáról, és a’ lelkének tehetségeiről tud. Legkisebb részem kimeríti az elmémnek minden erejét a* nélkül, hogy maga kimeríttessen. A’ tagjaimmal egyhíizomos élés, az érzések, mellyek bennem a’ testi érzékenységeim által támadnak, az ösmeretek, mellye- ket e’ képpen nyer a’ lelkem, a’ nemes öröm, mellyet ebből veszek, és azon felséges állapot, mcllyre az állatoknak országában ezen az utón jutok, mind következései az ösz- vealkottatásomnak, mellyet magam sem foghatok meg; ollyan következések, mellyek a’ Teremtőmnek legfőbb böltsességéröl annál nyomosabban bizonyítnak, mennél titkosabbak mint ezen munkálatoknak okai. Egymástól egészen külömböző két valóság lélek és test bennem öszve van kap- tsolva, pedig olly szorosan, hogy az ő viszontagos, noha egymástól igen külömböző foglalatosságaik, még is azon- egy végtzélra ügyelnek. Hogy a’ testem elélhessen, számtalan állatok, növevények, ásványok, a’’napnak világa és melege, a’ felhőknek essője, a’ levegő, a1 szelek, és az egész természet sokféleképpen szolgálnak körülöttem. Az étkek, mellyekkel táplálóin magamat, mintegy bájoló erővel garáditsonkint nedvességgé és vérré válnak, pótollyák a’ fogyatkozást, mellyet a’ testemnek vastag és hig részei szüntelen szenvednek. A’ velő miivhelye a’ gondolatoknak, a3 természetnek legrejtekebb titka. Oda érnek a’ testnek legtulsóbb részeiről az érzemények, mellyek a’ külső tárgyaktól a’ testi érzékenységek által felindíttatnak. Itt úgy szóll- ván tisztulnak, lelki valóságba Öltöznek, gondolatokká válnak , a’ léleknek belsejébe rejteznek, és azt táplállyák, valamint az étel ital a’ testet. 4- er És vallyon mitsoda szándéka lehetett mind ezekben az Alkotónak? Az-é, hogy én boldogítsam őtet, por 's hamu a' Véghetetlent ? A' keresztény Religiótol megvilágosított Böltselkedők azt tartyák, hogy az embernek végtzéllya az erköltsös-életen érdemlendő boldogság. És melly helyesen arányoz arra minden az emberben ? Az értelem megválasztya a' jót a' rosztol, kitanullya az er-
