Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
124 költsi törvényeket; az akarat szabadon és önkényt határozza el magát az egygyikre vagy a’ másikra; és hogy a’ tsalóka ingerektől el ne altasson, a’ lelkiösmeret friss emlékezetben tartya a’ törvényeket, és az embert a1 környül- állásaihoz képest inti, ditséri, feddi. Hogy pedig ez a' három fő tehetség finomabb , és az ő tisztére képesebb legyen, arra fordittya a’ lélek• mind, a* mit testi Öt érzékenységgel érez , tapasztal, itéi, gondol; de a* testnek is minden tagja pontosan megteszi a’ maga tisztét, a’ minthogy arra alkalmatos is, a" szem tudniillik látásra, a’ fül hallásra, az orr szaglalásra, a’ nyelv szóllásra , az Ízlés izleletre, a’ kéz dologra, a’ láb járásra, az illetés érzésre. 5-ör A’ mi az ember körül tsudálatos, nem tsak az öröm, és boldog állapot, hanem még a’ szenvedések és viszontagságok, a’ betegség szegénység, kárvallás, és a' bűnnek gonosz következései is az Istennek hatalmas kezében alkalmatos eszközök arra, hogy az ember az ő vég- tzéllyára vezettessen, és az Istenhez hasonlóbb legyen. A1 szenvedések és viszontagságok teszik, hogy az ember az Istennek akarattyára jobban. figyelmez; a’ gondolattyait kívánságait, szavait, tselekedeteit jobban megfontollya; magát igazabban megösmeri; a’ szegények és szenvedők iránt szánakodóbb irgalinasabb jótévőbb lesz; a’ világi jóknak állhatatlanságát és múlandóságát világosabban átláttya; jelesebb jókra ügyelni tanul; jobban ragaszkodik az Istenhez, a’ hibáit elhadgya, megjobbul, az erköltsben erősödik, és tökélletesedik. Bizonyíttya ezt a* mindennapi tapasztalás. És ha mindgyárt meg sem foghatnánk, hogy mikint válnak javunkra a’ világi viszontagságok, a’ mit az elménknek gyengesége, és az isteni böltsességnek kivizsgálhatatlau mélysége miatt, mellybe szőve és rejtve vannak a’ nagy dolgoknak sokszor igen apró és tsekély okai, többnyire meg sem foghatunk: mindazonáltal több rideg esetekből, inellyek bizonyos emberekkel, vagy nemzetekkel, vagy szinte az egész emberi nemzettel történtek, mindenkor helyesen következtetünk, hogy valamint a:; Istennek tudtunkra esett tselekedeteiben bölts szándékokat lelünk: úgy a’ többiben is, a’ miken az eszünk éle át nem hat, az Istennek böltsessége üdvosséges tzéloknak elérésére helyes eszközöket választott. Lássunk egy két példát. Jósefet eladták az irigy attyafiai Egyiptomba, a1 hol ártatlan lőttére több esztendeig tartó tömlötzbe jutott: de éppen ezen környülállások, inellyek Jósefnek sullyósan estek, voltak az Istennek kezében azon eszközök, hogy
