Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
10 ELSŐ RÉSZ. Első Szakasz. Az emberi nemzetnek religioi és erköltsi állapottyárol. 1. Katekezis Ádámtol fogva Moyscsig vagy a Pátriárkák’ üde je. Az isteni tudományokban járatosak a’ Religiót világ kezdetétől fogva három (időszakaszban fogják fel. Az első a’ teremtéstől vagy Ádámtol fogva az IzsraelitáknakEgyiptomból való kimenetelekig vagy Moysesig; a’ második Moy- sestöl fogva Kristusig; a' harmadik pedig azolta világvégezetig. Az első (időszakasz Pátriárkák, a’ második Tör- vényj a' harmadik pedig Kegyelem üdéjének neveztetik azért, mert az elsőben az emberi nemzetnek, ’s így a’ Zsidókénak is őselei tsaknem minden polgári alkotmány, öszveszövetkezés és országos törvény nélkül, a’ józan észnek, vagy az Istentől téteményesen kiadott, és élő beszéd által fenntartott rendszabások szerint, mint egymástól független földmivelő és pásztor emberek, minden nemzetség és házi nép külön , annak kormányozása alatt éltek, és laktak, a’ ki legöregebb volt, ki úgy szóllván fejedelemnek tartatott, és valóban Pátriárka azaz atyáskodó fejedelem volt. Minthogy pedig azon üdő táján, mikor az Izsraeliták Egyiptomból kiköltözködtek, több nemzetek már polgári társaságokba öszveállottak volt, és jeles országokat alkottak, miilyen volt Egyiptom maga, az Izsrael fiainak is az Isten Moyses által különös egyházi és polgári alkotmányt hirdettetett, mellyel őket minden más nemzetektől elkorlátolta, és saját népének kijelelte. Kristus által végtire kegyelem hozatott a’ föld kerekségére, és minden nemzet, minden ember, a ki hiszen, és megkeresztelke- dik , az Istennek egy házinépe lett.
