Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
105 te kezeidnek tsináimánnyai, a’ tavasznak virágai, a’ nyárnak gabonája, az ősznek gyümölcsei, a’ télnek áldott nyugodalma a’ te bölcsességedet és jóságodat bizonyíttyák. Az ember pedig minden alkotmányoknak közepette saját erein, és előző tulajdonságain elbámnlva téged alkotójának, törvényhozójának, jutái utazójának, és gondviselő attyának ösmer, és tisztel. Tudom, hogy vagy, de nem tudom, hogy mi vagy; egy halandó sem vonta ípég el a’ íátyolt, melly téged eltakar; egy ember sem ludgya, hogy mi vagy. Ki is tudhassa, hogy mi a' mindenkor önmagától való, véghetetlen tökélletességíí valóság? Mindnyájunknak el kell némulni, mikor téged gondolunk; fsak azt tudgyuk, hogy böltsesség jóság hatalom és tökélletesség tiindöklik minden teremtéseden. A‘ mi nagyot , vagy felségeset gondolhatunk felőled, tsak emberi módon van gondolva, és meszsze véghetetleniil meszsze van a' nagyságod és felséged alatt. Nints szavunk, mellyel a’ te mivoltodat kimondhassuk. Mikor téged megmérhetetlennek, véghetetlennek, változhatatlannak mondunk, tsak azt fejezzük ki, a mi nem vagy. Te vagy a' magad nemében egyetlen egy (V Moy. YI. 4.) ; nem tsak rám, hanem az első Seraf angyalra nézve is hozzájárulhatatlan világosságban lakói. A*' te mindeneket megtöltő nagyságodnak képzete egészen lenyom ; és tsak azt értem, hogy hozzád képest semmi vagyok. Minden érzésem borzadás és félelem ; mert te vagy legkegyesebb Atya. Te vagy, a1 ki vagy; ez a’’ te neved. Örökké szent legyen nekem ez a’ név. Midőn pedig saját tehetségeimnek képéu látom , hogy rám jegyezi?,tett «’ te ortzád világossága, vigasságot adtál a a,.ivembe (Zsolt. IV. 7.); midőn a" te képednek hasonlatosságát Jeikemre nyomottnak tapasztalom, büszkélkedem emberi természetemnek méltóságával, egyszersmind magamat hatalmasan ösz- tönözöttnek érzem, hogy minden gondolattyaimat, kívánságaimat, szavaimat, tselekedeteimet, életemet a’ te tö- kélletességeidnek zsinórmértéke szerint alkazmatatván, hozzád hasonló lenni igyekezzek, a’ mint Kristus is int: Legyetek tökélletesek , mint a' ti mennyei Atyátok is toli éllet es ,• és az ő Apostola: Újully at ok meg a’ ti elméteknek lelkében, és öltözzetek új emberbe, « ki Isten szerint teremtetett az igazságban és az igazságnak szentségében (Mát. V. 48. Efes. IV. 23. 24.). Istenem! Atyám! Teremtőm! elvetem magam a" semmiségemnek porába, és legmélyebb tisztelettel imádlak téged. Amen.
