Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

104

nyíre Iahet tőletek; mert nagyobb minden ditkéretnél. Fel- mag ászt alván, óiét tellyesedgyetek meg erővel, el ne fárad• gyatok; mert meg nem fogjátok. Ki láttya ötét, és meg- b esze Ili? és ki mag ászt ally a fel őtet, ei mint elejétől fogt a vagyon? iSok dolgok el vannak rejtve ezeknél nagyobbak; mert ke veset láttunk az ő tselekedetti közül (XLIII. 30—3ö.).

Önkényt következik ezekből, hogy az Isten emberi észszel megfoghatatlan3 és emberi nyelvel kimondhatatlan ; a1 mint ezt az éppen felhozott Sirák fiának szavain kiviil még több más helyeken is felteszi a1 szent írás (Jób XI. 7. Jere. XXXII. 19. Péld. XXX. 4.). Helyesen mond- gya szent Ágoston is (in Psal. LXXXV.) : „Az Isten ki- „mondhatatlan ; könnyebben fejezzük ki, hogy mi nem ő, „mint hogy mitsoda. Földet gondolod ! nem Isten az. „Mindent, a’ mi a1 földön van, embereket, állatokat? nem „Isten az. A’ mik a’ tengerben vannak, a’ levegőben rep- „dcsnek? nem Isten az. A’ mi az égen világit, a’ tsilia- „gokat, napot, holdat? nem Isten az. Magút az eget? „nem Isten az. Az angyalokat, erőket, hatalmasságokat „gondold? nem Isten az. Mitsoda tehát? Egyedül fsak azt „mondhattani meg, hogy mitsoda nem. Kérdezed, hogy „mitsoda? A’ mit a’ szem nem látott, a’ fül nem hallott, „az embernek szivébe fei nem ment. Mit kívánod, hogy „a'1 nyelvre mennyen, a'mi a1 szívre nem ment

íme illyen a' mi Istenünk! örüilyünk tehát rajta, és tiszíellyük őtet. Szánakodásra méltó, a’ ki ötét nem ös- meri, \s azért nem tiszteli, sem rajta nem örül. Ma illyen indulatokkal viseltetünk a’ nagy jeles tisztességes dolgok iránt, megvonhatlyuk-é azokat attól, a’ ki azokra vég- hetetlenül méltó a’nélkül, hogy a’ belénk iktatott bötsü- letnek ösztönét meg ne sértsük; és vagy az eszünk épségét, vagy a’ szivünk jóságát gyanúsa ne tegyük (Zsolt. XÍÍI.) ?

O ki mindenkor voltál, vagy, 's leszel, legfelségescbb, legtökélletesebb , egyetlen egy Isten! kinek léteiét es mindenütt munkálkodó erejét minden éghajlat alatt minden ember erezi, kit a' földnek minden népe s nyelve Jehováh- nak, köz gondos atyának nevez, kit a' jámbor bölts és vad tsendes tisztelettel imád, minden rendnek eredete és fenntartója! én is imádlak, minden emberekkel mint atyámfiáival egy gyesülve imádlak téged. Ha szinte nem látlak, nem hallak is, de látom az alkotmánnyaidat, és hallom azoknak szavát, mellyel a’ tökélletességeidet hirdetik. Az ég terjeszti a* ditsőségedet, a’ tsillagok kiáltyák, hogy a'