Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében
A ZSOLOZSMA JELENTŐSÉGE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN 59 2. A zsolozsma, mint liturgikus tevékenység A keresztények számára ott van az imádságos élethez a Biblia, ami végeredményben nem más, mint az imádság könyve,61 de a századok kiérlelték a közös és egyéni imádságnak egy sajátos rendjét is, a zsoltárokkal, himnuszokkal, lelki és patrisztikus olvasmányokkal, könyörgésekkel és minden ima teljességével, a Miatyánkkal, - amiről Tertulliánusz azt írta, hogy az nem más, mint breviarium totius evangelii62 - amit zsolozsmának nevezünk. A zsolozsma, vagyis a Divinum officium (breviárium)63 kialakulásától kezdve mindig nagy fontosságú volt az Egyház életében.64 Abból a vágyból született, hogy teljesítse Krisztusnak az állandó imádságról szóló parancsát (Lk 18,1) és Nyugaton párhuzamosan fejlődött az eucharisztikus liturgiával, melynek mintegy előkészülete és kiterjesztése volt. Sőt, az Egyház hivatalos imádsága is (oratio publica Ecclesiae), melyet „századok lelkisége állított össze. Benne van az imádság egész teológiája: Isten-dicséret, hálaadás, könyörgés. Ugyanakkor igazán liturgia is, amely kifejezi az Isten és ember közötti dialógust: hallgatjuk az Isten igéjét a szentírási olvasmányokban és válaszolunk rá himnuszokkal, zsoltárokkal, majd könyörgünk az egész Egyház, az egész emberi nem szükségleteiért”.65 Különösen fontos szerepet töltenek be a zsolozsma imádkozásában a zsoltárok, melyeket maga Krisztus urunk is imádkozott, melyek maguk is kinyilatkoztatott szövegek.66 Ezért a legnagyobb normatív értékkel bíró imádságaink között találhatók. Ez az imádság tulajdonképpen Krisztus imádságának a kifejeződése, mely kedves az Atya előtt, mivel Krisztus fiúi érzületéből fakad, s benne, vele és általa a fiúi lelkületbe öltözhetünk.67 Ez az ima tehát Krisztus misztikus testének könyörgése, melyet minden keresztény nevében és javára végez főleg a papok szolgálata által.68 Kettős gyümölcse van ennek az imádságnak: 1. „az imádkozó érdeméből (ex opere operantis ministri) és 2. az Egyház érdeméből (ex opere operantis Ecclesiae). Ez utóbbi gyümölcs független az imádkozó jámborságától és buzgósá61 CANALS, J. M., La preghiera nella Bibbia, in BOROBIO, D. (a cura di), La celebrazione nella Chiesa, III: Ritmi e tempi della celebrazione, Torino 1994. 308. 62 Vő. CANALS, J. M., La preghiera nella Bibbia, in BOROBIO, D. (a cura di.), La celebrazione nella Chiesa, III. 326. 63 Az első egyetlen könyvbe gyűjtött zsolozsmáskönyvek a 11. század elején jelentek meg, s ezek a szó szoros értelmében vett breviáriumok; vö. GONZALEZ, R., La preghiera della comunità cristiana (sec. II-XVI), in BOROBIO, D. (a cura di.), La celebrazione nella Chiesa, III. 363. 64 A szaktudósok négy nagy breviáriumot megreformáló periódust különböztetnek meg: 1) Quinones Breviáriumát, 2) Szent V. Piusz Breviáriumát, 3) Szent X. Piusz Breviáriumát és 4) A II. Vatikáni Zsinat reformját és VI. Pál Imaórák Liturgiáját. GOENAGA, J. A., Le diverse riforme dell'ufficio dal secolo XVI al Vaticano II, in BOROBIO, D. (a cura di.), La celebrazione nella Chiesa, III. 368-390. 65 MlKLÓSHÁZY A., Bendicamus Domino, Eisenstadt 1984. 81. 66 Vö. TÖRÖK j., Adoremus. Az Egyház liturgiájának ismerete az egyházzenét művelő fiatalok részére, Budapest 2004. 22-23. 67 Vö. RAFFA, V., Liturgia déllé Ore, in SARTORE, D. - TRIACCA, A. M. - ClBIEN, C. (a cura di), Liturgia (Dizionari San Paolo), Cinisello Balsamo 2001. 1056. 68 RadÓ, P., Enchiridion Liturgiáim,I. Romae - Friburgi Brisg. - Barcinone 1961. 403.
