Kánonjog 19. (2017)

KÖNYVSZEMLE

132

KÖNYVSZEMLE

nak az Egyházon belüli elhelyezkedését, kánoni szabályozásukat, és kánoni keretek közötti módjait elemzi {Preguntas y desafíos canónicos en reláción con los movimientos eclesiales y nuevas comunidades, pp. 211-244). Végül José Miguel VlEJO-XlMÉNEZ, az Universidad de Las Palmas jogtörténeti és állami egyházjogi professzora a Decretum Gratiani-hoz fűzött marginális magyarázatokat elemzi a schäftlam-i, minden bizonnyal oktatásra használt középkori szövegtanúban (Anotaciones marginales en la Discordantium canonum concordia dei monasterio de Schäftlarn [München, Bayersiche StaatsBihliothek, lat. 17161],pp. 245-274).

A bemutatott — a kánonjogtudomány széles panorámájából egy-egy témát felvillantó - alapvető tanulmányok kellő módon kifejezik az immár huszonegyedik oktatási évét folytató fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Intézet széles nemzetközi kapcsolatrendszerét és elismert tudományos munkáját. A közölt munkák mindegyike nemzetközi szinten is új eredménnyel gazdagítja a kánonjog kutatást.

Ferenczy Rita

ÁLVAREZ DE EAS ASTURIAS, N. (ed.), El IVconcilio de Létrán en perspectiva histórico-teológica (Preseneia y Diálogo 47), Ediciones Universidad San Damaso, Madrid 2016, pp. 288

III. Ince pápa (1198-1216) hosszan készülődött egy egyetemes zsinat összehívására, amely képes a keleti és nyugati egyház közötti tanbeli ellentétek feloldásán; az Egyház belső jogalkotása és működése függetlenségének a megerősítésén túl, az Egyház mindennapos működése során megmutatkozó problémák normatív orvoslására. III. Ince tisztán látta, hogy konkrét lépésekre van szükség a lelki hatalom autonómiájának, azaz az Egyház külső, világi befolyástól mentes, belső szabadságának a megvalósításában. így a háttérben meghúzódó politikai problémák ellenére és a szentföldi katasztrófa nyomására a pápa 1213. április 10-én Vineam Domini Sabaoth kezdetű bullájával 1215. novemberére összehívta az egyetemes zsinatot, amely három szesszióban folytatta munkáját (1215. november 11.; 20.; 30.).

A IV. Lateráni Zsinat 800. évfordulójára számos tudományos szimpóziumot, konferenciát és kongresszust szerveztek világszerte. Ehhez az alkalomhoz kapcsolódott az Universidad San Dámaso (Madrid) a jelen kötet összeállításával. Az egyházi egyetem különleges hangsúlyt helyezett nemcsak a történelmi összefüggések bemutatására, hanem a teológiai vonatkozások kellő kifejtésére is.

A kötet anyagát Nicolás ÁLVAREZ DE LAS ASTURIAS szerkesztette, aki az Universidad San Dámaso kánonjogtörténeti professzora, egyúttal az egyetem könyvtárigazgatója. Az első tanulmányban Johannes ORCHE, a Pontificia Università della Santa Croce (Róma) professzora foglalja össze a IV. Lateráni Zsinat jelentőségét, a zsinatok, azon belül a középkori egyetemes zsinatok sorában betöltött szerepét {El IV Concilio de Létrán en la historia de la Iglesiay la historia de los concilios, pp. 17-45). A Szerző alapvető összehasonlítást közöl a gregoriá-