Kánonjog 19. (2017)
KÖNYVSZEMLE
Könyvszemle 131 sára, és a további hasonló bűncselekmények megelőzésére {Preventive disciplinary measures before the application of a penalty, pp. 41-48). Hanns ENGELHARDT, német jogtörténész, az anglikán kánonjog jogfejlődésének teljes vonulatában mutatja be a házasság és válás kérdéskörének kezelését, beleértve a legújabb - az anglikán jogon belül sem egységes (vő. Anglia, episzkopális egyház, Nigéria, stb.) - hangsúlyeltolódások kifejtésével {Marriage and Divorce in Anglican Canon Law, pp. 49-72). Bruno ESPOSITO, a római Pontificia Università S. Tommaso d’Aquino professzora, a hatályos Egyházi Törvénykönyv szerzett jogokra és kiváltságokra vonatkozó általános - a 4. kánonban - rögzített alapelvét kommentálja a teljes kánoni jogrendszer és kánonjogi hagyomány alapján {II raporto dei Codice di Diritto Canonico latino con i diritti acquisiti. Commento sistematico-esegetico alia prima parte del can. 4 del CIC/1983, pp. 73-106). Nicolás ÁLVAREZ DE LAS ASTURIAS, a madridi Universidad San Dámaso professora, a kánonjogtörténet fontosságának és az egyházi egyetemi oktatás és kutatásban betöltött létjogosultságát világítja meg, a jelenleg létező, nemzetközileg legjelentősebb kutatóhelyek munkájának összegzésével {La investigación histórico-canónica: una tarea improrrogable en las instituciones académicas de la Iglesia, pp. 107-116). Stephan HAERING, a müncheni Ludwig-Maximilians- Universitdt professzora, a budapesti évforduló kapcsán, a müncheni kánonjogi képzést mutatja be, egy kiemelkedő német kánonjogtudós - Eduard Eichmanns (ti 946) - munkásságának ismertetésén keresztül {Der Münchner Kirchenrechtler Eduard Eichmann Eine Skizze zu Leben und Werk eines bedeutenden Gelehrten, pp. 117-128). JUHÁSZ Gábor Tamás, a krisztushívők státusáról értekezik, filozófiai és kánonjogi szempontból, különösképpen a krisztushívők egyes életállapotainak egymáshoz való viszonyát és annak ontológiai megalapozását vizsgálva {Status of “Christ's Faithful’’ - A Philosophical and Canonical Overview, pp. 129-142). KUMINETZ Géza, a PPKE Hittudományi Karának és Kánonjogi Intézetének a professzora, a tomista államelmélet aktualitásának a kérdését elemzi, és fogalmazza meg a felvetett kortárs problémákra a tomista állambölcselet alapján adható válaszokat {Aktualität der thomistischen Staatsidee, pp. 143-182). Lefkánits György, a budapesti kánonjogi intézet tanára, a büntető óvintézkedések létjogosultságát és jelentőségét világítja meg a hatályos egyházi büntetőjog rendszerén belül {Observations sur le canon 1312 §3, et le canon 1339 §§1-3 - Note neuves, pp. 183-190). SZABÓ Péter professzor, komparatív módon vizsgálja a latin és a keleti egyházfegyelem alapján a tettesnek, a büntető eljárásban helyet kapó védelemhez való jogát {The Penal Legality and Guarantiees of Self-Defense in Canon Law: CIC/CCEO, pp. 191-198). SZUROMI Szabolcs Anzelmtől, a PPKE rektorától, ezúttal tudomány-, intézmény- és forrástörténeti kérdéseket együttesen elemző kánonjogtörténeti tanulmányt olvashatunk. A Szerző az Apostoli Szentszék, a cseh, a lengyel és a magyar királyság 13-14. századi egymáshoz való viszonyának fényében mutatja be az akkori kánoni jogalkotás és jogalkalmazás egymásra hatását Közép-Európában {Relationship among the Holy See, Czech-, Polish- and Hungarian Kingdoms in the 13,h - 14lh century, pp. 199-210). VADÁSZ Kinga, a Kánonjogi Intézet doktorandusza a megszentelt élet új formái-