Kánonjog 19. (2017)
JOGGYAKORLAT - A Rota Romana Bíróságának perdöntő ítélete a házasság lényegi terheinek a vállalására való képtelenség miatt indított semmisségi perben (ford. Szotyori-Nagy Ágnes)
Joggyakorlat 107 és egy pszichológus, akiket a felperes választott ki és ő is fizetett nekik. Az Alperes számos különböző vizsgálaton ment keresztül, de soha nem diagnosztizáltak semmilyen mentális pszichológiai problémát nála”. 14. Figyelembe véve a Felperes és a tanúk kijelentéseiből eddig felhozottakat, mindenki látja a szakértő véleménye meghallgatásának szükségességét erről a dologról, ami az Alperes pszichés anomáliájának a természetét, súlyosságát, és ezeknek a házasság lényegi terhei vállalásának képességére gyakorolt hatását illeti. Az iratok figyelmes átlapozásából azonban nyilvánvaló, hogy az eljárás irataiból hiányoznak azok az egyéb bizonyítékok, amelyeket hasznos lett volna a szakértők számára figyelembe venni. Ugyanis valamennyi szakértői jelentés az ügy aktái alapján készült. Nem csupán hiányoznak a bármilyen jellegű orvosi igazolások, de teljességgel ki kell zárni, hogy az alperes valaha is alávetette magát pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésnek. Ebben a helyzetben a szakértő munkája nem teljességgel lehetetlen, de különösen ilyen helyzetben ki kell fejtenie, hogy mi alapján tudta kialakítani a szakmai véleményét. A szakértői jelentés elkészítésére a második fokon, hivatalból került sor. [M.] pszichológus a jelentését egyedül az ügy iratai alapján, tudományos kritériumok nélkül készítette, amelyben így csak állítások vannak bizonyítékok nélkül. Az ügy iratai erős bizonyítékokat nem nyújtanak; és nincs szó az Alperes betegségének a lefolyásáról: tények vagy események, kezelések, orvosi papírok, amelyek jelzik vagy bizonyítják az Alperes pszichés zavarát, egyáltalán nem állnak rendelkezésre. A szakértő merő feltételezésekre kényszerült, és arra hogy az Alperes lelkiállapotában csupán egy feltételezett vagy lehetséges zavart állapítson meg: „Elegendő bizonyíték van annak igazolására, hogy mind a felperes, mind az alperes jelentős diszfunkcionális viselkedésmintákkal rendelkezett a kapcsolatuk kezdetétől fogva. A tanúvallomások alapján úgy tűnik, hogy az Alperes viselkedése gyakran vált irracionálissá, amikor túl sok stressz érte”. A szakértő az asszony kapcsán megjegyzi: „nincs szakmai bizonyíték ezekre a betegségekre” és „a tanúvallomások alapján nem lehetséges pontos diagnózist felállítani”. A szakértői jelentés azzal az összegzéssel zárul, hogy a Felperes válaszai a második meghallgatáson „gyakran nem válaszoltak a kérdésre, nem voltak egyértelműek és zavarosak voltak. Úgy tűnt, hogy sok, különböző epizódokból származó adatot egyetlen válaszba foglalt bele.” A Pszichológus szerint „mindkét fél részéről fennálló pszichológiai és érzelmi diszfunkció”-ról van szó. Senki figyelmét nem kerüli el, hogy a Szakértő indoklása és következtetése gyenge és súlytalan, mivel a feltételezésből nem származhat erkölcsi bizonyosság. A feltételezés ugyanis ingadozást és bizonytalanságot foglal magába és tartalmaz, és a hozzávetőleges következtetést vagy véleményt nem haladja meg és nem múlja felül, és csak általános, nem bizonyító erejű, és eltérést engedő jelekkel szolgál, amelyeken alapul.
