Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
90 Joggyakorlat III. Házassági köteléki perek egyetlen bíróra bízása A CIC 1425. kánonja 1. §-ának 1. pontja értelmében a házassági köteléki perek hármas bíróságnak vannak fenntartva. Ez a kánon általános elvként továbbra is hatályban van, de a megyéspüspök lehetőséget kapott, hogy az első fokú házassági pereket egyetlen bíróra bízza, akinek klerikusnak kell lennie24. Ehhez a dokumentum figyelmeztetésként hozzáfűzi, hogy kerülni kell minden lazaságot a bírói munkában. Erre pedig a püspöknek kell felügyelnie. A püspök jogát, hogy maga döntse el, hogy egyes bíróra vagy három bíróra bízza első fokon a házassági pereket, újdonságnak kell tekintenünk. Korábban is létezett ugyanis lehetőség arra, hogy a püspök az ügyet egyetlen klerikus bíróra bízza, de ehhez a püspöki konferencia engedélyére volt szükség (1425. k. 4. §25). Most a püspök ehhez külön engedélyre nem szorul26. Létezik viszont egy jelentős jogi korlátozás, amely a Mitis Iudex keretében kihirdetett új házassági eljárási kánonokban található (1673n. k. 4. §). Eszerint „a bíróságot vezető püspök” csak akkor bizhatja egyetlen bíróra az ilyen ügyeket, ha nem lehet társas bíróságot alakítani. Még ebben az esetben is szem előtt tartja a törvényhozó azt a lehetőséget, hogy az egyházmegye peres ügyei nem az egyházmegyén belül a megyéspüspök által alapított bíróságok előtt folynak, hanem, ha a püspök úgy dönt, más közeli, egyházmegyei vagy egyházmegyeközi bíróság előtt (1673n. k. 2. §). így tehát az a kérdés is felmerül, hogy a „bíróságot vezető püspök” melyik egyházmegye püspöke. Azé-e, ahová az ügy a rendes illetékességi jogcim szerint tartozna, vagy azé, amelynek a területén a ténylegesen eljáró bíróság működik. A „biróságot vezető püspök” kifejezés használata az utóbbi esetre utal. Fennáll a lehetősége annak, hogy a püspök a házassági ügyeket általában egy bíróra bízza, de az is lehetséges, hogy valami miatt csak adott esetekben indokolt, hogy egyes sajátos ügyeket egyetlen bíróra bízzon. Ez utóbbi lehetőséget az 1673. kánon új szövegének 3. és 4. §-a alapján külön is hangsúlyozza a Rota Romana által kiadott segédanyag, mely a Mitis Iudex alkalmazását kívánja megkönnyíteni27. Az egyetlen bíróra való rábízás joga a megyéspüspököt illeti, nem pedig a bírósági helynököt. Ámde - mint egyes szerzők hangsúlyozzák - ennek a döntésnek a meghozatalát a püspök delegálhatja a bírósági helynöknek. Akik ezt a nézetet vallják, ezt azzal indokolják, hogy az ügynek az egyes bíróra való rábízása mintegy közigazgatási intézkedés28. Ez ellen a magyarázat ellen szólhat esetleg, hogy a pápai Motu proprio kifejezett szándéka a megyéspüspök személyes bírói felelősségének hangsúlyozása. A peren belüli bírói határozatok nem a végrehajtói, hanem a bírói hatalom cselekményei. Itt azonban egy olyan különleges döntésről van szó, amely a pert megelőzi, sőt a bíróság megalakításával kapcsolatos. Megjegyzendő, hogy a házassági ügyek egyetlen biróra bízása esetén 24 MP Mitis Iudex, bevezetés II. alapelv; magyarul: id. kiad. 9. 25 Vő. már PAULUS VI, MP Causas matrimoniales (29 mart. 1971), nr. V, § 1: AAS 63 (1971) 443. 26 Vő. BEAL, J. P„ Mitis Iudex Canons 1671-1682, 1688-1691, 482. 27 TRIBUNALE APOSTOLICO DELLA ROTA ROMANA, Sussidio applicativo del Motu pr. Mitis Iudex Dominus Iesus, Città del Vaticano 20 (2016) nr. I. 2.d. 28 BEAL, J. P., Mitis Iudex Canons 1671-1682, 1688-1691, 482.
