Kánonjog 18. (2016)

JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok

JOGGYAKORLAT 91 az 1673. kánon új szövegének 4. §-a lehetőség szerint két (vö. 1424. k.) ülnök sze­repeltetését kívánja az egyetlen bíró mellett. Ez a bíró választhatja meg az ülnökö­ket, azok közül a személyek közül, akiket erre a feladatra a püspök jóváhagyott, és akiknek kipróbált életűnek, valamint a jogi vagy a humán tudományokban jártas­nak kell lenniük. Mindez hallgatólagosan feltételezi viszont, hogy ezeknek a sze­mélyeknek nincs kánonjogi doktorátusuk vagy licenciátusuk, hiszen ha - legalább kettőnek közülük - volna, nem lenne lehetetlen a társas bíróság megalakítása. Az ülnök feladata, hogy segítse a bírót az ügy megfelelő vezetésében és a bizonyíté­kok értékelésében. Nem vehet viszont részt az ítélet meghozatalában, főként pedig nem szavazhat arról29. Az ülnök lehet klerikus vagy világi (akár nő, akár férfi), mert a jogszabály e tekintetben semmilyen kötöttséget nem tartalmaz. Hazánkban az egyházmegyéknek saját bírósága van. Csupán kivételképpen ta­lálunk olyan egyházmegyét, amely ügyeit általános döntés alapján egy szomszé­dos egyházmegye bíróságára bízza. Ámde a szomszédos egyházmegyei bíróság is - természetesen - számos kinevezett bíróval rendelkezik. Az elsőfokú házassági perekben mindenütt lehetőség volt a három tagú bírói tanács megalakítására. Te­hát az ilyen tanács alakításának lehetetlensége, amely az egyetlen bíróra bízás fel­tétele volna, nálunk nem áll fenn. Másodfokon a házasság semmisségéről szóló ügyeket az érvénytelenség terhe alatt mindig három tagú bíróságnak kell tárgyalnia és eldöntenie (1673n. k. 5. §). Az ítélet ennek hiányában orvosolhatóan semmis lesz (1622. k. 1; 1623. k.). IV. AZ ILLETÉKES BÍRÓSÁG Az eddigiekben (1673. k.) a házassági semmisségi perekben illetékes volt a há­zasságkötés helyének bírósága30, valamint az alperes lakóhelyének vagy pótlakó­helyének bírósága31. A felperes lakóhelyének bírósága és a bizonyítékok többsége összegyűjtési helyének bírósága csak bonyolult és időigényes feltételek teljesülé­se esetén tárgyalhatta az ilyen ügyeket. Ehhez képest az 1672. k. új szövege egy­szerűbb és egyenrangú illetékességi jogcímeket sorol fel. Továbbra is illetékes a házasságkötés helyének bírósága, de egyaránt illetékes bármelyik vagy mindkét fél lakóhelyének vagy pótlakóhelyének (vö. 102. k. 2. §) bírósága is, továbbá an­nak a helynek a bírósága, ahol a bizonyítékok többségét ténylegesen össze kell gyűjteni. Ez utóbbi bíróságok előtt is minden további feltétel, engedély vagy bele­egyezés nélkül elkezdhető a per. Ez lehetséges tehát akkor is, ha például a felperes az alperestől különböző püspöki konferencia területén rendelkezik lakóhellyel 30 Mint forum contractus, vagyis a szerződéskötés helye szerint illetékes bíróság, vö. 1411. k. 1. §. 31 Vö. 1407. k. 3. §; 1408. k., az actor sequitur forum rei ősi jogelvének megfelelően. Ez a jog­elv nem puszta formalitást tartalmazott, hanem az eljárás igazságosságát kívánta garantálni. Lásd már 1917-es CIC 1559. k. 3. §; 1561. k. és forrásaik, különösen X 2.2.8 („Quum sit generale, ut actor forum rei sequatur” - III. Sándor), valamint C. 3 q. 6 c. 14 (I. Ince, a. 404) és c. 16; C. 11 q. 1 cc. 15, 16, 45; X 2.2.1 (vö. Chalcedoni Zsinat, c. 9) ; X 2.2.5; X 2.2.8, stb. A római jogban pedig Cod. 3.13.2 (Diocletianus, a. 293); Cod. Theod. 2.1.4 (I. Valentinianus, a. 364); Cod. 3.19.3 (I. Theodosius, a. 385) stb.

Next

/
Thumbnails
Contents