Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
JOGGYAKORLAT 105 a püspöknek „apostoli lelkülettel kell követnie a különvált vagy elvált házastársakat, akik életállapotuk miatt esetleg felhagytak a vallás gyakorlásával. Ő tehát osztozik a plébánosokkal (vö. 529. k. 1. §) az ilyen nehézségekkel küzdő krisztushívők lelkipásztori ellátásának gondjában”8“. A Motu proprio 2-5. cikkelye részletesebben előír viszont egy másik, jogi és lelkipásztori szolgálatot. Ezt „pert megelőző vagy lelkipásztori vizsgálatnak” nevezi és megjegyzi, hogy történhet egyházmegyei vagy plébániai szinten85 86. Tevékenységének lényege, hogy fogadja azokat a különvált vagy elvált hívőket, akik kételkednek előző házasságuk érvényessége felől, vagy meg vannak győződve annak érvénytelenségéről. A szolgálat célja, hogy az érintettek felismerjék tényleges helyzetüket „és egybegyűjtsék azokat az elemeket, amelyek hasznosak az esetleges rendes vagy rövidebb bírósági eljáráshoz”87. Ennek a lelkipásztori segítség- nyújtásnak a megszervezése rendkívül aktuális, hiszen a hívők többsége kevés elméleti tudással rendelkezik a házasság érvényességének feltételeiről, főként pedig az érvénytelenség lehetőségéről és okairól. Ha nagy volt a szerelem vagy szép volt az esküvői szertartás, sokan válás után sem gondolnak arra, hogy a házasság mégis érvénytelen lehetett. Ezért fontos, hogy a felek kellő lelkipásztori és kánonjogi ismeretekkel rendelkező személyeknek elmondhassák házasságuk történetét, kapcsolatuk megromlásának okait. Ebből a személyes történetből rajzolódhatnak ki azok a jogilag jelentős tények, amelyek a házasság érvénytelenségére utalnak. Az ilyen lelkipásztori szolgálat a plébánosok sajátos küldetéséhez is tartozik, ám a Motu proprio külön szól arról, hogy a helyi ordináriusnak megbízást kell adnia alkalmas személyeknek erre a feladatra. A tanácsadói funkció klerikusra, szerzetesre vagy világi személyre is rábízható. Ezeknek a személyeknek azonban rendelkezniük kell a helyi ordinárius jóváhagyásával88. Enélkül tehát a plébános vagy a szolgálat vezetője nem bízhat meg más, tetszése szerinti személyeket ezzel a munkával. A szolgálatot meg lehet alapítani külön intézmény (állandó szervezet) formájában, és - ha alkalmas - összeállítható a munkatársak számára megfelelő segédkönyv is89. Lehetséges azonban az is, hogy egy egyházmegyében a főpásztor hivatalosan közölje a plébániákkal azoknak a megfelelő megbízással rendelkező személyeknek a címét és telefonszámát, akiket fel lehet keresni ilyen tanácsadás céljából90. 85 MP Mitis Iudex, Eljárási szabályzat, 1. cikkely; magyarul: id. kiad. 25. 86 Uo. 2. cikkely; magyarul: id. kiad. 25. 87 Uo. 88 Uo. 3. cikkely; magyarul: id. kiad. 25. 89 Uo. Vö. Synodus Episcoporum, XIV Coetus generalis Ordinarius, Relatio finalis, nr. 82; magyarul: id. kiad. 85-85: „a különvált vagy válságba került házaspároknak információs, tanácsadó és közvetítő szolgálatot kell rendelkezésére bocsátani, amely a családpasztorációhoz kötődik”. Ez a megjegyzés a fent leírt kétféle szolgálatot egyetlen egységként szemléli. Hasonlóan egyetlen segítő szolgálatot tételez fel a válságba jutott párok és az elváltak számára, bár megkülönbözteti a kétféle feladatot: TRIBUNALE APOSTOLICO DELLA Rota ROMANA, Sussidio applicativo, 14, nr. I, 1. 90 Lásd pl. Főegyházmegyei Körlevelek, Esztergom-Budapest 2016/1, 3-4, nr. 734-3.
