Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
104 JOGGYAKORLAT denesetre a szegények ügyeire való adakozásra történő felszólítást, amely emlékezteti a peres feleket erkölcsi kötelességükre, nem lehet úgy értelmezni, mint a bíróságnak a per közben való megajándékozására szóló felhívást. Ez ugyanis ellenkezne az 1456. kánon ősi alapelvével, amely szerint tilos „a bírónak és a bírósági személyzet bármely tagjának a per alkalmából bármiféle ajándékot is elfogadnia”80. Csakhogy ebben az esetben nem személyes ajándékról, hanem intézményi befizetésről van szó. Azt ugyanis már a régi kommentátorok is hangsúlyozták, hogy ez a tilalom nem akadálya annak, hogy „fizetőképes személyektől megkívánják a bíróság számára az előzetesen megállapított díjak befizetését”81. Célszerűnek látszik ezért az egyházmegyei bíróságokon a költségek meghatározott összegének közlése. Ez a Rotáról szóló fent idézett leirat szövegével is összhangban van, hiszen Ferenc pápa „igazságosság szerinti” adományról beszél82. VIII. Lelkipásztori teendők A házassági semmisségi perekkel összefüggő lelkipásztori teendők közül a legutóbbi püspöki szinódus külön is szólt a házassági krízisekben való segítségnyújtásról, amely a válás és az esetleges házassági perek megelőzését segiti elő83, vagy szakítás és polgári válás után is a kiengesztelődést szolgálhatja. „Az elszenvedett igazságtalanság megbocsátása - írja a szinódusi záróokmány - nem könnyű, mégis olyan út, amelyet a kegyelem lehetővé tesz. Ebből fakad annak a pasztorációnak a szükségessége, amely a megtérést és a kiengesztelődést szolgálja az egyházmegyékben létrehozandó olyan központokon keresztül is, amelyek a meghallgatásra és a közvetítésre specializálódtak. Igazságosságra kell törekedni a házasság kudarcában érintett összes személlyel szemben (házasfelek és gyermekek). A keresztény közösségnek és a lelkipásztoroknak kötelességük arra kérni a különvált és elvált házastársakat, hogy tisztelettel és irgalommal bánjanak egymással, főleg gyermekeik java érdekében”84. Erre az általános lelkipásztori segítségre utal a Mitis Iudex, kötelező intézményes keretek elrendelése nélkül. Megállapítja, hogy 80 Vö. CIC (1917) 1624. k. és forrásai: Codex Iuris Canonici ...fontium annotatione ... auctus, 468: 4. jegyz. A hatályos CIC 1456. kánonjának tilalmát magyarázva egyesek megjegyzik, hogy a bírók és a bíróságok (!) javára adott ajándékok és figyelmességek mindig gyanút keltenek, lásd CALVO, J., Commento al c. 1456, in Arrieta, J. I. (dir.), Codice di diritto canonico e leggi complementari commentato, Roma 2013. 975. 81 JONE, H., Gesetzbuch des kanonischen Rechtes. Erklärung der Kanones, III, Paderborn 1940. 60 (Kanon 1624). 82 Lásd fent 78. jegyz. 83 A bírónak egyébként az 1675. k. új szövege alapján is kötelessége, hogy a házassági per elfogadása előtt meggyőződjön arról, „hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott és igy a házastársi együttélés nem helyreállítható”. Ezért kérik bíróságaink, hogy a keresetlevélhez mellékeljék a polgári bontó ítélet másolatát, amit egy ilyen helyzet okirati bizonyítékának tekintenek. A helyzet megállapítása azonban - eltekintve magától a pertől - alkalom lehet arra, hogy tájékoztassuk a feleket a lelkipásztori segítségnyújtás lehetőségeiről. 84 Synodus Episcoporum, XIV Coetus Generalis ordinarius, Relatio finalis, nr. 79; magyarul: A Püspöki Szinódus zárójelentése Ferenc pápának. A Püspöki Szinódus 14. rendes közgyűlésének (2015. október 4-25.) záróokmánya „A család hivatása és küldetése az Egyházban és a mai világban" témakörben (Római Dokumentumok XLVI), Budapest 2015. 82.
