Kánonjog 17. (2015)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A "peccatum" és a "vitium" eltérő megítélése a kánonjogi források tükrében

A „PECCATUM” ÉS A „VITIUM” ELTÉRŐ MEGÍTÉLÉSE.

63

ge azonban a vitium capitalium meghatározásánál egyértelműen Nagy Szt. Gergely pápára hivatkozik.34 BARTHOLOMEUS de Pisana O.P. műve - amely önállóan is foglalkozik az egyes főbűnökkel35 - lényegileg függ a Summa loannina-tól (1280 és 1298 között).36 A kánonjogi tudománytörténeti osztályozás a Summa Pisana-t a “summae confessorum” - azaz a gyóntatói summák - közé sorolja, melyeknek tartalmi jellegzetessége a kánonjogi összegzéseken túl, számos teológiai definíció felsorolása, különösen az erkölcstan területéről.37 A Summa Pisana tükrében a vitium anyaga (“materia vitii”) lehet bűn és bűncselekmény is.38 Annak ellenére, hogy a Decretum Gratiani nem foglalkozik kifejezetten a vitium-okkú, mégis a gyónás anyagának a tárgyalásakor a súlyos/halálos bűnök kötelező felsorolásán túl rendszeresen utal arra, hogy minden erkölcsi hibát {error) ajánlott megvallani az Istennel való kiengesztelő- dés minél tökéletesebb elnyeréséhez. Ennek alátámasztására a D. 1 c. 39 de paen. SZT. AMBRUS (t397) 25. Sermo-ját idézi39; a D. 1 c. 81 de paen. pedig SZT. ÁGOSTON (f430) 351. Sermo-jának a részletét használja.40 Gratianus Mester mindezen túl NAGY SZT. Leó pápa (440-461) 452. június 11-én kelt leveléből (vö. D. 1 c. 49 de paen.)41 és PETRUS LOMBARDUS (fi 160/1164) Sententiarum libri IV című müvéből is jelentős szövegeket vesz át (D. 1 c. 88 de paen.42 és D. 6 c. 1 de paen.43).

AIV. Lateráni Zsinat (1215) előírta minden hetedik életévét betöltött hívő számára (vö. aetas discretionis) az évenkénti gyónást, lehetőleg húsvéti időszakban, hogy méltón vehessék magukhoz az oltáriszentséget.44 A zsinat 21. határozata részletesen beszél a bűnbocsánat szentségének a kiszolgáltatásáról, kifejezetten említve a bűnös és a megvallott bűn körülményeinek a gyóntató által történő alapos mérlegelését.45 A szöveg, amely bekerül a Liber Extra-ba (X 5.38.12)46, azon34 BARTHOLOMEUS DE PlSANA, Summa de casibus, 1475, p. 367b: Vitia capitalia sunt septem ab una radice procedentia. Nam secundum doctrinam gregorii xxxi moralium. Radix tocius mali est superbia et de hac nascentur semptem vicia scilicet inanis gloria ita tristicia. auaricia. gula, et luxuria. Et de inani gloria secundum eundem septem filie oriuntur, scilicet inobedientia. iactantia ypocrisis. contentio, pertinatia. discordia, nouitatum presumptio. (...).

35 Pl. BARTHOLOMEUS DE PISANA, Summa de casibus, 1475, pp. 351b-352a.

36 ERDŐ P., Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht, 99.

37 ERDŐ P., Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht, 100, 118.

38 BARTHOLOMEUS DE PlSANA, Summa de casibus, 1475, p. 367b.

39 FRIEDBERG, Ae. (ed.), Corpus iuris canonici, I. Lipsiae 1879 (repr. Graz 1955; továbbiakban: FRIEDBERG I) 1167.

40 FRIEDBERG I. 1181-1182.

41 JAFFÉ, p., Regesta pontificum romanorum ab condita Ecclesia ad annum post Christum natum MCXCV1U, ed. secundum curaverunt S. LoewenfeLD (JL: a. 882-1198), F. KalTENBRUNNER (JK: 7-590), P. EWALD (JE: a. 590-882), Lipsiae 1885 (repr. Graz 1956) JK 485 (263); vö. FRIEDBERG I. 1170.

42 Friedberg I. 1187-1189.

43 Friedberg I. 1242-1244.

44 COD 245.

45 Cone. Lateranense IV (1215), Const. 21: (...) Sacerdos autem sit discretus et cautus, ut more periti medici superinfundat vinum et oleum vulneribus sauciati, diligenter inquirens et peccatoris circumstantias et peccati, per quas prudenter intelligat, quae illi consilium debeat exhibere et cuiusmodi remedium adhibere, diversis experimentis utendo ad sanandum aegrotum (...). COD 245.

46 FRIEDBERG, Ae. (ed.), Corpus iuris canonici, II. Lipsiae 1881 (repr. Graz 1955; továbbiakban: Friedberg II) 887-888.